Hatalmas átalakításra készül a kormány a magyar energiarendszerben. Az első ütemben 868 milliárd forintot fordítanának hálózatfejlesztésre, energiatárolásra, szélerőművekre és geotermikus beruházásokra, miközben a rendkívüli hőség miatt továbbra is feszült figyelem kíséri a paksi helyzetet.
A Duna vízszintje már lassan emelkedik, de a folyó továbbra is rendkívül alacsony és meleg. Magyar Péter ezért a kormányülés után óvatos hangot ütött meg:
„Jelenleg óvatosan optimisták vagyunk.”
Nem egyetlen beruházásról döntöttek
A kormány által elfogadott program több, egymással összefüggő fejlesztést foglal magában. Felgyorsítanák és átláthatóbbá tennék a háztartási napelemek hálózati csatlakoztatását, egyszerűsítenék a geotermikus energia feltárásának engedélyezését, valamint új energiatárolókat és hálózati kapacitásokat építenének.
Az egyik legközvetlenebbül érzékelhető változás az okosmérőket érintheti. A tervek szerint minden háztartás számára lehetővé tennék az ingyenes igénylést, évi 4000 kilowattóránál magasabb fogyasztás esetén pedig kötelező lenne a telepítés.
Az okosmérők részletesebben mutatják meg, mikor és mennyi áramot használ egy háztartás. A későbbi szabályozásból derül majd ki, pontosan mikor indulhat a program, ki fizeti a telepítés és az üzemeltetés költségeit, illetve milyen kötelezettségeket róhat a fogyasztókra.
Augusztus végén indulhat a szélerőművi verseny
A kormány augusztus végéig szeretné kiírni az első új szélerőművi pályázatokat. A korábban ismertetett tervek alapján az első körben legalább 700 megawattnyi új kapacitás hálózati csatlakoztatására lehet pályázni. Hosszabb távon, 2030-ig összesen 4 gigawattnyi új szélerőművi kapacitás meghirdetésével számolnak.
A most bejelentett modell szerint a projektekben kötelező állami részesedés jelenne meg. Az érintett települések is bekapcsolódhatnának a beruházásokba, így a kormány ígérete szerint a fejlesztések hasznából nemcsak a beruházók, hanem az állam és a helyi önkormányzatok is részesednének.
Ez azonban egyelőre terv. A valódi feltételeket a pályázatokból lehet majd megismerni: ezekből derülhet ki az állami tulajdonrész mértéke, a települések bevonásának módja és az, hogy mennyi idő alatt épülhetnek fel az első új szélerőművek.
Közel 600 milliárdos hálózatfejlesztésről is döntenek
Magyar Péter azt is közölte, hogy pénteken eredményt hirdetnek egy másfél milliárd eurós, megközelítőleg 600 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott villamosenergia-hálózati pályázaton.
A hálózat fejlesztése azért kulcsfontosságú, mert önmagában nem elegendő új napelemeket, szélerőműveket vagy akkumulátoros tárolókat telepíteni. Az általuk megtermelt energiát el is kell juttatni a fogyasztókhoz, a hálózatnak pedig el kell viselnie a termelés gyors változásait.
A nagy számok tehát látványosak, de a program eredményét nem a bejelentett összeg, hanem a ténylegesen elkészült vezetékek, alállomások, tárolók és erőművek mutatják majd meg.
Paksnál javult a helyzet, de még mindig rendkívüli az állapot
A Duna Paksnál augusztus 3-án több órán keresztül mínusz 140 centiméteres szinten állt. Augusztus 6-án délután két órakor már mínusz 130 centimétert mértek, vagyis a vízállás tíz centiméterrel emelkedett a korábbi mélyponthoz képest.
A folyó vize azonban továbbra is nagyon meleg: ugyanebben az időpontban a felszín közelében 29,7 Celsius-fokot mértek. Az alacsony vízállás és a magas vízhőmérséklet együtt különösen érzékennyé teszi az atomerőmű hűtését.
Magyar Péter szerint sikerült megőrizni az ország energiaegyensúlyát, és egyelőre elkerülhető volt Paks teljes leállítása. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a következő órák és napok még kritikusak lehetnek.
A miniszterelnök a hosszabb távú felkészülés szükségességéről is beszélt:
„Amikor a veszély elvonul, azt a kérdést is meg kell tudnunk válaszolni, hogyan készülünk fel.”
A bejelentés után most a végrehajtás következik
A kormány energetikai programja jelentős fordulatot ígér: több tárolót, erősebb hálózatot, gyorsabb napelemes csatlakozást és hosszú évek után új szélerőműveket.
A döntő kérdés azonban az lesz, mikor lesznek a bejelentésekből működő beruházások. Az első fontos határidő augusztus vége, amikor meg kell jelenniük a szélerőművi pályázatoknak. Addig pedig a Duna vízállása, a rendkívüli hőség és a villamosenergia-rendszer terhelése marad a középpontban.
