Soha nem látott helyzet alakult ki a Paksi Atomerőműben. A rekordalacsony dunai vízállás miatt Magyarország legfontosabb erőművének teljesítménye a megszokott szint alig több mint tizedére zuhant.
Az augusztus 3-i adatok szerint Paks körülbelül 240 megawattos teljesítménnyel működött, miközben az erőmű névleges összteljesítménye megközelíti a 2000 megawattot. A teljes leállást egyelőre sikerült elkerülni, de a következő napok továbbra is kritikusak lehetnek.
Már csak egyetlen turbina termelt
A Paksi Atomerőmű normál körülmények között Magyarország villamosenergia-termelésének közel felét biztosítja. A Duna rendkívüli apadása azonban olyan helyzetet teremtett, amelyben a hűtéshez szükséges víz kiemelése egyre nehezebbé vált.
Augusztus 3-án már csak az utolsó működő turbina termelt, körülbelül 240 megawattot. Ez azt jelentette, hogy az atomerőmű teljesítménye alig haladta meg a névleges kapacitás 10 százalékát. A legfrissebb előrejelzések ugyan valamivel kedvezőbbek lettek, de továbbra sem lehet kizárni, hogy a termelést teljesen le kell állítani.
A teljes leállás történelmi esemény lenne: a paksi létesítmény több mint négy évtizedes működése során ilyenre még nem volt példa.
Minden korábbi rekordot megdöntött a Duna
A problémát a hosszan tartó szárazság és a kánikula együttes hatása idézte elő. Az MVM Paksi Atomerőmű hivatalos közlése szerint július 27-én Paksnál mínusz 106 centiméteres vízállást mértek, ami új negatív rekordot jelentett.
Az erőmű szakemberei már akkor megkezdték az 1. blokk teljesítményének 254 megawattos csökkentését. Az MVM jelezte, hogy folyamatosan figyelik a Duna vízhozamát és hőmérsékletét, a döntéseket pedig az aktuális körülményekhez igazítják.
A helyzet az ezt követő napokban tovább romlott. A vízszint csökkenése már nemcsak a folyó hőterhelésére vonatkozó környezetvédelmi előírásokat érintette, hanem a hűtővíz biztonságos kiemelését is egyre nehezebbé tette.
Nem nukleáris baleset történt
A drámai termeléscsökkenés ellenére fontos hangsúlyozni: nem nukleáris baleset vagy sugárveszély alakult ki.
Az Országos Atomenergia Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a Duna vízhőmérséklete és vízhozama miatt végrehajtott leterhelések nem befolyásolták a nukleáris biztonság szintjét. Az erőműben olyan tartalék rendszerek és technológiák állnak rendelkezésre, amelyek szélsőséges körülmények között is biztosíthatják a blokkok biztonságos hűtését.
A biztonságos hűtés és a teljes kapacitású áramtermelés azonban nem ugyanaz. Egy leállított reaktort továbbra is hűteni kell, miközben az már nem feltétlenül termel villamos energiát a hálózat számára.
Milliárdos szivattyús szerződéssel is készültek
Az atomerőmű vezetése korábban már felismerte, hogy az extrém alacsony dunai vízállás problémát okozhat.
Egy 2023-ban nyilvánosságra került közbeszerzés alapján 2,3 milliárd forintos keretszerződést kötöttek olyan dízelüzemű szivattyúk biztosítására, amelyeket szélsőségesen alacsony vízállás esetén lehet bevetni.
A megállapodás négy úszóegység és összesen 18 dízelszivattyú rendelkezésre bocsátásáról szólt. Ezek feladata az volt, hogy rendkívüli kisvízi helyzetben is segítsék a reaktorok hűtéséhez szükséges vízmennyiség biztosítását.
A szerződés létezése azt mutatja, hogy az alacsony Duna kockázata nem volt teljesen ismeretlen. A mostani helyzet ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy a tartalék megoldások mellett sem feltétlenül tartható fenn az erőmű teljes termelése egy példátlanul súlyos és tartós aszály idején.
Közben előkerültek a régi reklámköltések
A paksi helyzettel párhuzamosan ismét figyelem irányult az állami energiacégek korábbi reklámköltéseire.
Egy 2018-ban, közérdekű adatigénylésből készült összesítés szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban 932,9 millió forintot, 2017-ben pedig 1,29 milliárd forintot költött reklámokra, hirdetésekre és promóciós szerződésekre.
Ez két év alatt több mint 2,2 milliárd forintos kiadást jelentett. Az akkori összesítés szerint a pénz jelentős része különböző médiavállalkozásokhoz került.
A számok valósak, de egy fontos különbséget nem szabad figyelmen kívül hagyni: a reklámkiadásokból önmagában nem következik, hogy azok miatt maradt volna el bármilyen műszaki beruházás.
Ehhez ismerni kellene a paksi fejlesztések költségvetését, az előkészített műszaki terveket és az azokhoz kapcsolódó vezetői döntéseket. A milliárdos reklámköltés politikailag látványos összehasonlítás, közvetlen ok-okozati kapcsolatot azonban jelenleg nem bizonyít.
Most a lakosságtól és a vállalatoktól kérnek segítséget
A termeléskiesés miatt a kormány és az energiaszektor szereplői önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérték a lakosságot és a vállalatokat.
A legkritikusabb időszak a 17 és 22 óra közötti esti csúcs, amikor sok háztartás egyszerre használja a klímát, az elektromos sütőt, a mosógépet, a mosogatógépet és az autótöltőt.
Augusztus 3-i közlés szerint a háztartások és vállalatok önkéntes takarékossága vasárnap mintegy 700 megawattal csökkentette az ország villamosenergia-igényét. Ez közel háromszorosa volt a Pakson még működő turbina teljesítményének.
Több száz vállalat vállalta fogyasztásának mérséklését, köztük jelentős ipari szereplők. A Richter azt közölte, hogy három héten keresztül több mint 50 százalékkal csökkenti áramfelhasználását, és saját napelemparkjának termeléséből is energiát ajánl fel.
Drága importtal kell pótolni a kiesést
Paks termelésének visszaesése azért különösen súlyos, mert az atomerőmű normál esetben olcsó és folyamatos alaptermelést biztosít.
A hiányzó energiát részben más hazai erőművekből, részben külföldi importból kell pótolni. A régióban azonban nemcsak Magyarország küzd a szárazság következményeivel: Románia egyik dunai atomerőművi blokkját is le kellett állítani, ezért a környező országok importigénye is megnőtt.
Ez azt jelenti, hogy a külföldről megvásárolható áram mennyisége korlátozottabb lehet, az ára pedig jelentősen megemelkedhet.
Egyelőre nincs lakossági áramszünet
A súlyos helyzet ellenére nem jelentettek be általános lakossági áramkorlátozást vagy rotációs áramszünetet.
A fogyasztás mérséklése jelenleg elsősorban önkéntes. Az intézkedések célja éppen az, hogy az esti csúcsterhelés csökkentésével elkerülhető legyen a kötelező korlátozás.
A paksi termelés teljes leállása sem jelentené automatikusan azt, hogy azonnal sötétbe borul az ország. A villamosenergia-rendszer hazai erőművekre, importkapacitásokra, tartalékokra és fogyasztáscsökkentési intézkedésekre egyaránt támaszkodik.
A mozgástér azonban jóval szűkebb lett, mint normál körülmények között.
A következő napok dönthetnek
Az augusztus 3-i előrejelzések valamivel kedvezőbb képet mutattak, ezért elképzelhetővé vált, hogy a még működő paksi turbina egy-két nappal tovább termelhessen.
Ez azonban csak átmeneti könnyebbséget jelent. A döntő kérdés továbbra is az, hogyan alakul a Duna vízszintje, mikor érkezik jelentősebb csapadék, és meddig lehet a hűtővízellátást fenntartani.
A jelenlegi helyzet valós és rendkívüli: Magyarország legfontosabb erőműve kapacitásának alig több mint tizedével működik. Nukleáris veszélyhelyzet nincs, az energiaellátás azonban komoly nyomás alá került.
A régi milliárdos reklámköltések jogosan vethetnek fel kérdéseket a vállalati prioritásokról. Azt viszont csak dokumentumokkal és vizsgálati eredményekkel lehetne kijelenteni, hogy egy konkrét műszaki fejlesztés pénzhiány vagy vezetői mulasztás miatt maradt el.
