Megdupláznák a családi pótlékot, csökkentenék az alacsonyabb keresetűek adóját, és emelnék a legkisebb nyugdíjakat: ezek is szerepelnek a Magyar Péter által bemutatott 2027-es költségvetési tervekben. Az anyák adómentességénél ugyanakkor felső határt húznának, a lakásvásárlóknak pedig új hitelprogramot jelentettek be.
A miniszterelnök 2026. október 19-én, napirend előtti felszólalásban ismertette az Országgyűlésben a főbb elképzeléseket. Másnap Kármán András pénzügyminiszterrel a Pénzügyminisztérium József nádor téri épületében közös sajtótájékoztatón mutatták be a további sarokszámokat. A csomag a munkabérektől a családtámogatásokon át a nyugdíjakig több területet érintene.
A bejelentések még tervekről szólnak, nem már hatályos változásokról. Az október 19-i ismertetésre a részletes tervezet Költségvetési Tanácsnak történő megküldése és országgyűlési beterjesztése előtt került sor, így az egyéni jogosultságokat sem lehet pusztán ezekből a bejelentésekből véglegesnek tekinteni.
Kevesebb adó, dupla családi pótlék – de lenne korlátozás is
A kormány tájékoztatása szerint 2027-ben 9 százalékra csökkentenék a minimálbér személyi jövedelemadóját, havi 680 ezer forintos jövedelem alatt pedig sávosan mérsékelnék az szja-terhet. Ez tehát nem minden keresetre egységesen bejelentett 9 százalékos kulcsot jelent. A kormányzati hatásbecslés csaknem 2,5 millió érintettel számol.
A családi pótlékot a kabinet terve szerint 2027-től megdupláznák, amire 300 milliárd forint többletforrást szánnának. A kormány becslése alapján az emelés egymillió családot és 1,6 millió gyermeket érintene. Magyar Péter ismertetett számítása szerint egy gyermeknél évi 146 400, két gyermeknél 319 200 forint lenne a többlet.
A fiatalok és az anyák adókedvezményeinél eltérő irányokat jelöltek ki. A kormány megtartaná a 25 év alattiak szja-mentességét az átlagkeresetig, az anyák adómentességét viszont havi bruttó egymillió forintig alkalmazná: az e fölötti rész adóköteles lenne. Magyar Péter bejelentése szerint 2027-ben nem terjesztenék ki a mentességet a 40 év feletti kétgyermekes anyákra.
A nyugdíjaknál több külön változást terveznek
A kabinet a nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelné, és sávosan növelné az ezt meghaladó alacsony nyugdíjakat is. A legalacsonyabb nyugdíjak emelésére 123 milliárd forintot terveznek. A bejelentett összegből ugyanakkor részletes jogosultsági szabályok nélkül nem következik minden nyugdíjszerű ellátás automatikus emelése.
A kormány költségvetési ismertetője szerint megtartanák a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első heti részének kifizetését. Emellett elindítanák a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét. Utóbbi a kabinet becslése szerint több mint kétmillió olyan embert érintene, akinek a nyugdíja 500 ezer forint alatt van.
Más ellátásoknál is emelést helyezett kilátásba a kormány: a rokkantsági és rehabilitációs ellátást 10 százalékkal, az otthonápolási díjakat 50 százalékkal növelnék. A közszféra béremeléseire az október 20-i kormányzati összefoglaló szerint 677 milliárd forintot terveznek. Ezek különálló vállalások, eltérő érintetti körrel.
Új lakáshitel és adóváltozások is a csomagban
Magyar Péter az Otthon Start helyére Wekerle Plusz néven jelentett be lakáshitelprogramot. A Bankmonitor által összegzett bejelentésben 18–41 éves korhatár, legalább ötéves bentlakás, új lakásra fix 3, használt lakásra fix 5 százalékos kamat szerepel. Ezek nem végleges jogszabályi feltételek; a program indulásának és az Otthon Start lezárásának pontos időpontja egyelőre nem ismert.
Nem minden támogatáshoz nyúlna hozzá a kabinet: hivatalos tájékoztatása szerint a költségvetés a Babaváró, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályain nem változtatna. A lakhatási bejelentések között így új konstrukció és változatlanul hagyandó támogatások egyaránt szerepelnek.
A bevételi oldalon Magyar Péter a vagyonadótól évi 200 milliárd forintot vár, mintegy 15 ezer érintettel számolva. A miniszterelnök 2027-től 3,75 százalékos reklámadót is bejelentett, amelyből több mint 14 milliárd forintos éves bevételt terveznek. Ezek kormányzati várakozások, nem már befolyt összegek.
A kiskereskedelmi különadót szintén átalakítanák: Magyar Péter az 1–50 milliárd forintos adóalaprészre 0,45 százalékos kulcsot jelentett be. A kormány az árrésstopot is kivezetné, a parlamenti bejelentésben azonban ehhez nem hangzott el konkrét időpont. Így annak biztos 2027-es megszüntetése sem következik az ismertetett tervekből.
Kármán András október 20-i ismertetése szerint a költségvetést 4,9 százalékos hiánycéllal, 2,4 százalékos GDP-növekedéssel és 77,2 százalékos GDP-arányos államadóssággal tervezik. A következő lépést a részletes tervezet és a parlamenti eljárás jelenti; a támogatások, adókedvezmények és hitelfeltételek végleges szabályait az elfogadott, kihirdetett jogszabályokból lehet majd megismerni.
