Megszületett az uniós bírósági döntés az embercsempészek elengedéséről: Magyarország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. Az ügy középpontjában az Orbán-kormány 2023-ban bevezetett rendelete állt, amely az embercsempészésért kiszabott, jogerős szabadságvesztések végrehajtását változtatta meg.
Az Európai Unió Bírósága 2026. október 15-én helyt adott az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési keresetének. A C-521/25. számú ügyben a bíróság a speciális reintegrációs őrizetet nem találta sem hatékony, sem kellően visszatartó szankciónak. Azt is megállapította, hogy az arányosság követelményének sem felelt meg.
Három napjuk volt elhagyni Magyarországot
A rendelet azokra az érintett elítéltekre vonatkozott, akiknek a kiutasításáról is rendelkezett a bíróság. Az ő jogerős szabadságvesztésüket automatikusan alakították át speciális reintegrációs őrizetté. A szabályozás tehát a már kiszabott börtönbüntetések végrehajtását módosította.
Az intézkedés alapján szabadon bocsátottaknak 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarországot. A rendelet alkalmazásával összesen 2525 személy került a különleges őrizeti formába.
Már 2023-ban megindult az eljárás
Az Európai Bizottság 2023 júliusában indította meg a kötelezettségszegési eljárást. A testület álláspontja szerint a rendelet nem adott megfelelő biztosítékot arra, hogy a reintegrációs őrizet szabályait betartassák, és az érintetteket megfelelően felügyeljék.
A Bizottság ezen túl azt is kifogásolta, hogy a magyar intézkedés szerinte aláásta az embercsempészet elleni közös uniós erőfeszítéseket. A magyar kormány 2024 decemberében adott válaszát a testület nem találta megfelelőnek, és 2025-ben pert indított Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán.
Közben maga a vitatott szabályozás is megszűnt. A bíróság hivatalos közleménye szerint a rendeletet 2025. augusztus 19-én helyezték hatályon kívül. Mire az ítélet megszületett, az intézkedés már több mint egy éve nem volt hatályban.
Politikai reakció is érkezett az ítéletre
A döntést Lakos Eszter, a Tisza Párt európai parlamenti delegációjának vezetője is értékelte. Szerinte az Orbán-kormány az embercsempészet elleni érdemi fellépés helyett elősegítette az illegális migrációt. A politikus úgy vélte, az ítélet a Fidesz migrációs politikájának kétszínűségét mutatja meg.
Lakos ezzel politikai véleményt fogalmazott meg, nem a bíróság megállapításait idézte. A per alperese Magyarország volt, a jogvita pedig a rendelet uniós joggal való összhangjáról szólt.