Komoly fordulat rázta meg az oroszlányi ügyet: azonnali hatállyal leállíttatták a Mészáros-csoporthoz tartozó Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. telephelyének működését. A döntés nemcsak azért súlyos, mert visszavonták a környezetvédelmi engedélyt, hanem azért is, mert a hatóság szerint a működés közvetlen veszélyt jelentett a talajra és a felszín alatti vizekre.
A hatóság azonnal közbelépett
A másodfokú környezetvédelmi hatóság döntése szerint a cég oroszlányi telephelye a jelenlegi formájában nem működhet tovább. Az engedély visszavonása azt jelenti, hogy a vállalkozásnak nem egy elhúzódó jogvita végére kell várnia, hanem haladéktalanul le kell állítania a tevékenységét.
Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a felülvizsgálat során olyan anyagokat találtak, amelyek szennyezőanyag-tartalma jelentősen meghaladta a biztonságos mértéket. Ezeket az anyagokat fedőrétegként akarták felhasználni, a hatóság szerint azonban ez a gyakorlat közvetlenül veszélyeztette a környezetet.
„A korábban tapasztalt jogszabálysértések, az ismételt benzolszennyezések és a legutóbbi olajkiömlés végleg bebizonyították, hogy ez a működés fenntarthatatlan és veszélyes” – írta az államtitkár.
Nem egyszeri hibáról, hanem súlyos problémasorról van szó
A megfogalmazásból is látszik, hogy a hatóság türelme végleg elfogyott. A háttérben ugyanis nem egyetlen adminisztratív mulasztás áll, hanem több, egymást követő súlyos probléma: jogszabálysértések, ismételt benzolszennyezések és egy olajkiömlés.
Ez azért különösen fontos, mert egy környezetvédelmi engedély elvesztése egy ilyen telephely számára az egyik legsúlyosabb hatósági következmény. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy büntetőjogi felelősség is megállapítható, de hivatalosan kimondja, hogy a tevékenység nem folytatható biztonságosan és jogszerűen.
Hatvan napot kaptak a hulladék elszállítására
A döntés egyik legfontosabb eleme, hogy a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.-nek 60 napon belül el kell szállítania a telephelyen felhalmozott teljes hulladékmennyiséget. Ez nem pusztán technikai részlet: a hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőhöz vagy ártalmatlanító helyre kell vinni, a folyamatot pedig dokumentálni is kell.
A cégnek emellett szeptember végéig részletes megszüntetési tervet is be kell nyújtania a hatóságnak. Ebben várhatóan szerepelnie kell, hogyan számolják fel a technológiát, miként vizsgálják meg a talajt és a talajvizet, szükség lesz-e kármentesítésre, és hogyan akadályozzák meg a további szennyezést.
Magyarán: a bezárás önmagában még nem a történet vége, inkább csak a legnehezebb szakasz kezdete.
Már korábban is voltak figyelmeztető jelek
Az oroszlányi telephely működését már április végén is korlátozták. Egy üzemi baleset után a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal ideiglenesen megtiltotta bizonyos technológiák alkalmazását, valamint a hulladékok beszállítását és átvételét.
A vállalatcsoport korábban maga is jelezte, hogy a monitoringterületen a talajvíz szennyezettségére utaló adatokat észleltek. Akkor a népegészségügyi szakhatóság még úgy fogalmazott, hogy közvetlen közegészségügyi vagy járványügyi veszély nem áll fenn. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a helyzet megnyugtató lenne.
A talaj és a felszín alatti vizek szennyezése ugyanis sokszor nem egyik napról a másikra okoz látványos bajt, hosszabb távon viszont rendkívül költséges és nehezen visszafordítható károkat idézhet elő.
A valódi kérdés most az, mi marad a bezárás után
Az ügy jóval túlmutat egyetlen telephely sorsán. A hulladékkezelés mindig érzékeny terület, mert amíg a bevétel a cégnél marad, addig egy esetleges környezeti kár felszámolásának ára könnyen a közösségre vagy az államra hárulhat.
Éppen ezért a mostani döntés igazi súlya nemcsak a leállításban van, hanem abban is, hogy mi történik a következő hetekben és hónapokban. Valóban elszállítják-e időben a hulladékot? Feltárják-e teljes körűen a szennyezés mértékét? És ami talán a legfontosabb: a helyreállítás teljes költségét valóban az viseli-e majd, aki ezért felelős?
A tulajdonosi háttér sem írta felül a döntést
A történet politikai súlyát nyilván erősíti, hogy az érintett vállalkozás a Mészáros-csoporthoz tartozik. A mostani határozat ugyanakkor azt üzeni, hogy a környezetvédelmi előírásokat legalább ebben az esetben nem írhatta felül a tulajdonosi háttér.
A környéken élők számára azonban ennél is fontosabb, hogy a döntés ne maradjon puszta papír. Nekik nem az a fő kérdés, hogy kellemetlen-e a határozat egy nagyvállalkozói körnek, hanem az, hogy megszűnik-e végre a veszély, és valóban megtisztítják-e azt, amit a telephely maga után hagyott.
Most minden szem az oroszlányi telephelyre szegeződik. Szerinted ez valódi fordulópont lehet a hazai környezetvédelmi hatósági fellépésben, vagy csak egy látványos ügy a sok közül?
