Sokan most azt figyelik, mi változhat a mindennapi pénzügyekben. És nem is véletlenül: amikor az adóról, a nyugdíjról, a minimálbérről vagy a családi kedvezményekről esik szó, az nem elvont politika, hanem a hónap végi bevásárlás, a rezsi és a megélhetés kérdése. Kármán András, a Tisza-kormány pénzügyminiszter-jelöltje a parlamenti bizottsági meghallgatásán több olyan tervet is ismertetett, amely családok, dolgozók, vállalkozók és nyugdíjasok tízezreit érintheti.
Új pénzügyi irány jöhet Magyarországon
A meghallgatás egyik legerősebb üzenete az volt, hogy visszatérne az önálló Pénzügyminisztérium, és a pénzügyi tárca új szemlélettel működne. A cél a korábbinál átláthatóbb, kiszámíthatóbb és fegyelmezettebb gazdálkodás, ami nemcsak intézményi kérdés, hanem a mindennapokra is hatással lehet.
Ez elsőre technikai átszervezésnek tűnhet, valójában azonban sokat jelenthet. Ha világosabb, ki miért felel, ha a költségvetés kevésbé kapkodva készül, és ha a szabályok nem változnak folyton év közben, az a családoknak és a vállalkozásoknak is nagyobb biztonságot adhat. Egy kisvállalkozó csak akkor tud tervezni, ha tudja, milyen adóteherrel számolhat. Egy család pedig akkor tud nyugodtan dönteni, ha előre látja, mire számíthat a következő évben.
A tervek szerint a kormány négyéves, előre jelezhető és fenntartható költségvetési keretben gondolkodna, az idei büdzsét pedig átvilágítanák és szükség esetén módosítanák.
Öt pillérre épülne az új gazdasági modell
Kármán András szerint az új növekedési modell nem az olcsó munkaerőre épülne. Ehelyett a termelékenység növelése, a magasabb hozzáadott érték, a képzettebb munkaerő, az innováció és a kis- és középvállalkozások megerősítése kerülne a középpontba.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem az lenne a cél, hogy minél többen dolgozzanak minél kevesebb pénzért, hanem az, hogy jobb munkahelyek, erősebb hazai vállalkozások és versenyképesebb bérek jöjjenek létre. Ez különösen fontos lehet azoknak, akik évek óta azt érzik: hiába dolgoznak keményen, a hó végi egyenleg még mindig fájdalmasan szűk.
Visszaállítanák a katát
Az egyik legnagyobb figyelmet kiváltó terv kétségkívül az, hogy visszaállítanák a katát. A korábbi rendszer sok egyéni vállalkozónak, szolgáltatónak, kézművesnek, oktatónak, futárnak, szépségipari dolgozónak és szabadúszónak jelentett egyszerű, átlátható adózást.
Amikor ezt a rendszert szigorították, sokan nehéz helyzetbe kerültek. Volt, aki jóval drágább adózási formába kényszerült, másoknak az egész vállalkozásukat kellett újratervezniük. Kármán András most azt jelezte, hogy a kata szélesebb körben választható formában térhetne vissza.
Ez sok kisvállalkozónak komoly könnyebbséget jelenthetne. Nem azért, mert a kata minden problémát megold, hanem azért, mert a kiszámíthatóság és az egyszerűség sokszor létkérdés. Ha előre tudható az adóteher, könnyebb árazni, ügyfelet vállalni és hosszabb távra tervezni.
Csökkenhet az szja az alacsonyabb keresetűeknél
A másik nagy bejelentés az szja-rendszer átalakítása volt. A tervek szerint adójóváírást vezetnének be, és a mediánbérig csökkenne az adóteher. A minimálbéren dolgozóknál a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadó 9 százalékra mérséklődhetne.
Ez azért különösen fontos, mert közvetlenül azok helyzetén javíthatna, akik most a legszűkebb mozgástérrel élnek. Néhány ezer vagy tízezer forint plusz sok családnál nem luxust jelent, hanem élelmiszert, gyógyszert, bérletet vagy gyerekcipőt.
A közlések szerint egy minimálbéren foglalkoztatott dolgozónál éves szinten akár 240 ezer forinttal több maradhatna, ami havi szinten nagyjából 20 ezer forintot jelentene. Fontos ugyanakkor, hogy a változás a beszámolók szerint nem azonnal, hanem várhatóan januártól léphetne életbe.
Célzott áfacsökkentés jöhet
Szó volt arról is, hogy csökkentenék az áfát azoknál a termékeknél, amelyek nagyobb arányban szerepelnek az alacsonyabb jövedelmű háztartások fogyasztásában. Ez nem általános áfacsökkentést jelentene, hanem célzott beavatkozást.
A kulcskérdés itt az lesz, pontosan mely termékekre vonatkozna az intézkedés, és a csökkentésből mennyi jelenne meg ténylegesen a bolti árakban. Mert a családokat végső soron nem az érdekli, hogyan hangzik egy gazdaságpolitikai mondat, hanem az, hogy olcsóbb lesz-e a bevásárlás.
Ha jól hajtják végre, a kisebb jövedelmű háztartások érezhetik meg leginkább a hatását. Ha viszont a kedvezmény nem gyűrűzik be teljesen a fogyasztói árakba, akkor a könnyítés csak részben jut el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
Vagyonadó, de csak szűk körben
A pénzügyminiszter-jelölt 1 százalékos vagyonadóról is beszélt, amely a közlések szerint csak egy nagyon szűk réteget érintene. Ez várhatóan komoly vitákat vált majd ki, hiszen a vagyonadó mindig érzékeny téma.
A mostani bejelentés alapján azonban nem a széles középosztály terheléséről van szó, hanem egy kifejezetten szűk, nagy vagyonnal rendelkező kör célzott adóztatásáról. A részletek itt döntőek lesznek: nem mindegy, mit tekintenek vagyonnak, hol húzzák meg a határt, és milyen garanciák védik azokat, akiket nem akarnak bevonni.
Maradnak a családi adókedvezmények
Sok család számára az egyik legfontosabb üzenet az lehet, hogy a családi adókedvezmények megmaradnak. Ez azért lényeges, mert rengeteg háztartás kalkulál ezzel a támogatással a havi költségvetésében.
A gyereknevelés költségei ma rendkívül magasak, és egy többgyermekes családnál a kedvezmény elvesztése komoly érvágást jelentene. A mostani bejelentés ezért megnyugtató lehet azoknak, akik attól tartottak, hogy az adórendszer átalakítása a családtámogatások rovására történik.
Marad a 13. havi nyugdíj is
Kármán András egyértelművé tette, hogy marad a 13. havi nyugdíj. Ez sok idős embernek jelenthet megkönnyebbülést, különösen most, amikor a gyógyszerek, az élelmiszer és a rezsi sokaknál a nyugdíj nagy részét felemészti.
A beszámolók szerint szóba került az is, hogy rendeznék az alacsony nyugdíjakat, és senki ne kapjon 120 ezer forintnál kevesebb ellátást. Ez azok számára lehet különösen fontos, akik ma rendkívül alacsony összegből próbálnak megélni.
Nem aktuális a nyugdíjkorhatár emelése
Jó hír lehet sokaknak, hogy a beszámolók szerint nem tartják aktuálisnak a nyugdíjkorhatár emelését. Kármán András érvelése szerint a magyar nyugdíjrendszer jelenleg fenntartható, és a várható élettartam sem indokolja most az emelést.
Felmerült ugyanakkor a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége is. Ez azt jelenthetné, hogy a jövőben nagyobb mozgástér nyílhatna az egyéni élethelyzetekhez igazodó döntésekre.
A különadókat fokozatosan vezetnék ki
A különadók kapcsán nem azonnali megszüntetésről, hanem fokozatos kivezetésről beszélt a pénzügyminiszter-jelölt. Ez pénzügyileg érthető, hiszen ezek az adók jelenleg fontos bevételt jelentenek a költségvetésnek.
A vállalkozások számára ugyanakkor az lenne a legfontosabb, hogy világos menetrendet lássanak. Ha tudják, mikor és milyen terhek csökkennek, könnyebben tudnak beruházni, munkahelyet teremteni és bért emelni.
2030-ra cél lehet az euró feltételeinek teljesítése
A meghallgatáson szóba került az euró bevezetése is. A beszámolók szerint továbbra is cél, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Ez nem azt jelenti, hogy akkor automatikusan euró lesz Magyarországon, hanem azt, hogy a gazdaságot olyan állapotba szeretnék hozni, amelyben ez reális lehetőséggé válhat. Ehhez stabil költségvetés, alacsonyabb infláció és kiszámíthatóbb gazdaságpolitika kell.
Mit jelenthet mindez egy átlagos családnak?
Ha leegyszerűsítjük, a mostani tervek három nagy kérdés köré rendeződnek. Az első, hogy több marad-e a dolgozók pénztárcájában. Ezt célozza az szja-csökkentés és az adójóváírás. A második, hogy olcsóbbá válhat-e a mindennapi megélhetés. Erre adhat választ a célzott áfacsökkentés. A harmadik pedig az, hogy megmaradnak-e a fontos juttatások. A családi adókedvezmény és a 13. havi nyugdíj megtartása erre küld megnyugtató üzenetet.
Ugyanakkor a legfontosabb még hátravan: a részletszabályok. Mert egy politikai bejelentés akkor válik valódi segítséggé, amikor törvény lesz belőle, és amikor az emberek azt a saját pénztárcájukon is érzik.
A nagy ígéretek után a végrehajtás dönt majd
A Tisza-kormány pénzügyi tervei sokaknak adhatnak reményt. A kata visszaállítása a kisvállalkozóknak, az szja-csökkentés az alacsonyabb keresetűeknek, a célzott áfacsökkentés a családoknak, a nyugdíjasokat érintő vállalások pedig az időseknek jelenthetnek fontos kapaszkodót.
De a bizalomhoz most már nem elég a jól hangzó ígéret. Pontos menetrend, érthető szabályok, átlátható költségvetés és következetes végrehajtás kell. Az emberek már nemcsak azt kérdezik, mit ígérnek, hanem azt is: mikor, miből, hogyan, és valóban megérzik-e belőle valamit.
Te melyik változást tartanád a legfontosabbnak? A kata visszaállítását, az szja-csökkentést, az áfacsökkentést vagy a nyugdíjak rendezését?
