November 1-jétől újabb költség kapcsolódik az EU-n kívülről érkező internetes rendelésekhez: a júliusban bevezetett vám mellé 2 eurós uniós kezelési díj érkezik. Egy csomagnál több ilyen díjtétel is felmerülhet, de a vásárlóknak nem kell külön befizetést indítaniuk a NAV felé.
A változásról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal október 14-én adott tájékoztatást. Nem önálló magyar intézkedésről van szó: uniós szabályt kezdenek alkalmazni Magyarországon is 2026. november 1-jén.
Nem a dobozok száma dönti el a végösszeget
A 2 eurós kezelési díj az érintett rendelések tételsorai után fizetendő, nem általánosan csomagonként. Ha egy küldeményben több különböző tétel szerepel, több díjat is felszámíthatnak. Ráadásul nincs olyan értékhatár, amely felett ez a költség eltűnne: a 150 eurónál drágább internetes rendelésekre is kiterjed.
Az ír adó- és vámhatóság, az Irish Revenue tájékoztatása szerint a kereskedő vagy a szállítást végző vállalkozás átháríthatja a díjat a fogyasztóra. Ez lehetőség, nem pedig minden vállalkozásra érvényes döntés: nem állítható, hogy minden vásárló minden rendelése pontosan 2 euróval drágul.
A vámkezelést és a befizetéseket Magyarországon továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi. Az adminisztráció tehát nem kerül át a vásárlóhoz, attól függetlenül, hogy a költséget végül ki viseli. Az uniós kezelési díj külön tétel a vámtól, az áfától és a szolgáltatók saját vámkezelési díjaitól is.
A júliusi vám mellé érkezik az új díj
A kiscsomagok vámmentességének megszüntetéséhez kapcsolódó szabályokat az EU Tanácsa február 11-én fogadta el. Július 1-jétől a legfeljebb 150 euró értékű, érintett import-távértékesítési küldeményeknél tételenként 3 eurós ideiglenes vámot alkalmaznak. Ez a rendszer a tervek szerint 2028. július 1-jéig tart, de szükség esetén meghosszabbítható.
A vámnál sem egyszerűen a termékek darabszámát vagy a dobozokat számolják. A küldeményen belüli eltérő vámtarifa-alszámú termékkategóriák számítanak. A Tanács hivatalos példájában egy selyemblúz és két gyapjúblúz két kategóriát jelent, ezért a három ruhadarab után összesen 6 euró vám keletkezik.
Az Irish Revenue másik példája két azonos tollal mutatja meg a novemberi helyzetet. Ezek egyetlen tételnek számítanak, így az érintett küldeménynél 3 euró vám és 2 euró kezelési díj, összesen 5 euró merül fel, az esetleg alkalmazandó áfán felül. A két fizetési kötelezettség tehát egymás mellett jelenik meg.
Az áfaszámításnál viszont nem ugyanúgy kezelik őket. Az Európai Bizottság iránymutatása szerint a normál és a különös importeljárásban a 3 eurós vám beleszámít az importáfa alapjába. Vagyis ezekben az eljárásokban a vám összege is növeli azt az összeget, amely után áfát számolnak.
Más a helyzet az IOSS-rendszerben, amikor az áfát már az értékesítéskor beszedik: az import ilyenkor áfamentes, és a 3 eurós vám nem része az értékesítéskor beszedett áfa alapjának. A 2 eurós uniós kezelési díj pedig a Bizottság szerint nem tartozik az importáfa alapjába, és magát a díjat sem terheli áfa.
Több adatot kérnek majd a termékekről
November 1-jétől a vám-árunyilatkozaton a termék kereskedői és gyártói termékazonosítóját is fel kell tüntetni. A NAV és az Európai Bizottság célja ezzel a veszélyes, illetve az előírásoknak nem megfelelő áruk kiszűrésének segítése.
A forgalom nagyságát jelzi, hogy a Tanács által idézett bizottsági adatok szerint 2024-ben 4,6 milliárd kiscsomag érkezett az EU piacára. A kis értékű küldemények 91 százaléka Kínából származott.
A NAV saját adatai szerint Magyarországon 2026 júliusa és szeptembere között mintegy 22 millió küldeményt és közel 58 millió tételsort kezeltek. A hivatal közlése szerint a júliusi átalányvám bevezetése óta csökkent az unión kívülről érkező kiscsomagok száma; a csökkenés mértékét nem közölték.
