Újabb részletek kerültek nyilvánosságra a koronavírus-járvány idején vásárolt lélegeztetőgépek ügyében. Velkey György László külügyi államtitkár szerint a Külügyminisztérium átvilágítása során olyan 2020-as katonaorvosi értékelések kerültek elő, amelyek több ezer beszerzett készüléknél komoly problémákat jeleztek.
Az ügy azért különösen érdekes, mert a későbbi minisztériumi nyilvántartásban Velkey állítása szerint már jóval kedvezőbb megnevezések szerepeltek ugyanazoknál a kategóriáknál. Most azt kell tisztázni, pontosan hogyan és milyen indokok alapján történt ez.
A járvány első évében Magyarország összesen 16 583 lélegeztetőgépet szerzett be, nagyságrendileg 300 milliárd forintért. A most ismertetett katonaorvosi értékelés szerint ezek közül körülbelül 8413 készülék kapott „A” minősítést, vagyis ezeket kórházi használatra alkalmasnak ítélték. További 7874 gépet viszont „B” vagy „C” kategóriába soroltak. A „B” besorolás azt jelentette, hogy az adott eszköz súlyos kompromisszumokkal használható, de alkalmazása nem javasolt, míg a „C” kategóriába került készülékek használatát egyáltalán nem ajánlották.
Az előkerült értékelések ráadásul konkrét műszaki problémákat is tartalmaztak. Egyes gépeknél például a levegőmennyiséget szabályozó kezelőszervvel volt gond: a szakértők szerint a gomb lötyögött, illetve úgy lehetett forgatni, hogy az megnehezítette a pontos beállítást. Más berendezéseknél a kezelőszervek rögzítését vagy a dokumentáció hiányosságait kifogásolták.
A legnagyobb kérdés csak ezután jött
Velkey György szerint a későbbi minisztériumi nyilvántartásban az eredeti három kategóriát már más elnevezésekkel kezelték. Az „A” besorolásból „kiváló”, míg a „B” és „C” kategóriából egyaránt „jó” minősítés lett.
Ha a dokumentumok valóban ugyanazon készülékek egymást követő nyilvántartásait mutatják, akkor komoly kérdés, hogy ki és milyen szakmai indok alapján változtatta meg a besorolások rendszerét. Ez azonban jelenleg még vizsgálat tárgya: önmagában az eltérő megnevezésekből nem lehet megállapítani, hogy történt-e szabálytalanság vagy tudatos megtévesztés.
Az ügyben már hatósági lépés is történt. Orbán Anita külügyminiszter korábban bejelentette, hogy a tárca átvilágítása után különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést tettek a Covid-időszak egyes beszerzéseivel kapcsolatban.
A feljelentés azonban ismeretlen tettes ellen történt, ami nagyon fontos részlet. Jelenleg nincs olyan nyilvánosan ismert hatósági döntés, amely szerint Szijjártó Pétert ebben az ügyben meggyanúsították volna, és arra sincs bizonyíték, hogy személyesen ő változtatta volna meg a gépek minősítését.
A minisztériumban ott lehettek az adatok – de ki tudott róluk?
A politikai vita egyik legélesebb állítása az lett, hogy a korábbi külügyi vezetésnek tudnia kellett a problémás készülékekről. Az előkerült iratok valóban azt mutathatják, hogy a minisztériumi rendszerben rendelkezésre álltak a gépekről készített szakmai értékelések.
Ebből azonban még nem következik automatikusan, hogy Szijjártó Péter személyesen látta vagy ismerte ezeket a dokumentumokat. Egy nagy minisztériumban számos irat készül és mozog különböző szervezeti szinteken, ezért ennek tisztázása már a vizsgálat feladata.
A lélegeztetőgép-ügy így új szakaszba lépett. Több ezer készülék problémás minősítése, a később megváltozott kategóriák és a több száz milliárdos beszerzés körülményei egyaránt vizsgálatra szorulnak. A legfontosabb kérdések most azok: ki ismerte az eredeti szakvéleményeket, ki döntött a későbbi besorolásokról, és okozott-e mindez tényleges vagyoni kárt az államnak. Ezekre azonban már nem politikai kijelentéseknek, hanem a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell választ adniuk.
