Sokan politikai botrányként beszélnek a Magyar Péterrel készült M1-es interjúról, de Andrási Betty pszichológus egészen más szemszögből vizsgálta meg a történteket. A szakember elsősorban a riporternő kommunikációját és viselkedését elemezte, és szerinte az élő adásban látott reakciók jóval mélyebb lelki folyamatokra utalhatnak.
A pszichológus szerint nem egyszerűen egy feszült beszélgetést láttunk, hanem olyan kommunikációs mintákat, amelyek ma rengeteg ember működésében megjelennek.
Nem politikai kérdésként nézte az interjút
Andrási Betty elmondása szerint a rengeteg megkeresés miatt nézte meg az interjút, de nem politikai szemmel figyelte a történteket. Sokkal inkább az érdekelte, hogyan kommunikált a riporternő a beszélgetés során, milyen nonverbális jelek jelentek meg, és milyen pszichológiai folyamatok rajzolódtak ki az adásban.
A szakember szerint a gyakori félbeszakítások, a feszült hangnem, valamint a dominanciára törekvő kommunikáció mind arra utalhatnak, hogy az illető idegrendszere erős stresszállapotban működött.
Úgy fogalmazott: ilyen helyzetben az ember már nem kapcsolódni akar a másikhoz, hanem ösztönösen reagál. A kíváncsiság helyét átveszi a bizonyítási vágy, a nyugodt kommunikáció helyett pedig a védekezés vagy a támadás jelenik meg.
Andrási Betty szerint a háttérben félelem is állhat
A pszichológus szerint kívülről mindez arroganciának vagy tiszteletlenségnek tűnhet, valójában azonban sok esetben belső bizonytalanság és félelem húzódik meg a háttérben.
Andrási Betty úgy látja, a mai közéleti légkörben egyre többen kerülnek olyan idegi állapotba, ahol a kontrollvesztéstől vagy a saját meggyőződéseik megingásától való félelem irányítja a reakciókat.
Szerinte ilyenkor az ember nem higgadtan kommunikál, hanem túlélő üzemmódba kapcsol. Ez pedig a beszédtempóban, a közbevágásokban és a másik fél leuralására tett kísérletekben is megmutatkozhat.
A pszichológus szerint az interjú túlmutat önmagán
Andrási Betty szerint az M1-es interjú nem csupán egy kellemetlen televíziós pillanat volt. Úgy véli, az ilyen helyzetek jól megmutatják, mennyire feszült lelkiállapotban működik ma sok ember.
A szakember szerint különösen fontos lenne, hogy a kommunikáció ne indulati állapotból történjen. A valódi párbeszéd ugyanis csak akkor működhet, ha valaki képes nyugodtabb idegrendszeri állapotból reagálni.
„Ugyanaz az üzenet lehet romboló vagy tisztázó is attól függően, milyen belső állapotból érkezik” – fogalmazta meg a pszichológus.
Mit tehet az, aki magára ismer?
Andrási Betty szerint az első lépés az önészlelés. Érdemes felismerni azt a pillanatot, amikor valaki egy beszélgetésben egyre feszültebbé válik, felgyorsul a beszéde vagy állandóan közbe akar vágni.
A pszichológus szerint már néhány mély levegő, tudatos lassítás vagy a figyelem visszahozása a jelen pillanatba is segíthet abban, hogy az ember ne ösztönösen reagáljon.
A szakember úgy látja: a valódi erő nem a másik leuralásában, hanem a nyugodt, tudatos kommunikációban rejlik.
