Hat év után véget ért a veszélyhelyzet Magyarországon, és ezzel lezárult egy rendkívüli korszak, amely a koronavírus-járvánnyal indult, majd a háborús helyzetre hivatkozva folytatódott tovább. A változás elsőre száraz jogi ügynek tűnhet, valójában azonban nagyon is hétköznapi következményei vannak: az áraktól a hiteleken át egészen a vállalkozások működéséig sok mindenre hatással lehet.
Új jogi helyzet indult május 14-étől
Az ATV beszámolója szerint 2026. május 14-ével megszűnt a veszélyhelyzet Magyarországon, miután a háborús veszélyhelyzet legutóbbi meghosszabbítása május 13-áig szólt. Ezzel lezárult az a csaknem hatéves időszak, amikor a kormány különleges jogkörökkel, rendeleti úton is gyorsan hozhatott döntéseket.
Ez azért volt fontos, mert a veszélyhelyzet alatt számos ügyben lerövidülhetett vagy megkerülhetővé válhatott a normál parlamenti jogalkotási folyamat. Most ennek vége, vagyis a rendes jogrend tér vissza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden korábbi szabály automatikusan eltűnt.
Miért kellett külön törvény a veszélyhelyzet végére?
A veszélyhelyzet megszűnésével azok a rendeletek, amelyek kifejezetten a különleges jogrendre épültek, jogilag bizonytalan helyzetbe kerülhettek volna. Éppen ezért az Országgyűlés már a május 9-i alakuló ülésén elfogadta azt a törvényt, amely több korábbi veszélyhelyzeti intézkedést törvényi szintre emel.
A jogszabály lényege tehát nem a veszélyhelyzet meghosszabbítása volt, hanem az, hogy bizonyos szabályok a rendes jogrend részeként éljenek tovább. Ez sokkal átláthatóbb megoldás, mert ami megmarad, az már nem rendkívüli felhatalmazással, hanem törvényi alapon marad hatályban.
Több mint 170 rendelet született a háborús veszélyhelyzet alatt
A Nemzeti Jogtárban elérhető adatok alapján az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára hivatkozva. Ez jól mutatja, mennyire széles körben használta a kormány a különleges jogrendet.
A háborús veszélyhelyzetet Orbán Viktor 2022. május 24-én jelentette be, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján. Az Országgyűlés ezt többször meghosszabbította, legutóbb 2026. május 13-áig.
A mostani megoldás politikai üzenete is erős: a veszélyhelyzet nem folytatódik tovább, ugyanakkor azokat az intézkedéseket, amelyeket továbbra is fontosnak tartanak, nem engedik kicsúszni a rendszerből.
Marad a védett üzemanyagár
Az egyik legfontosabb, sokakat közvetlenül érintő elem, hogy törvényben marad a védett üzemanyagár. Ennek alapján a jogosultak számára a 95-ös benzin legfeljebb 595 forintos, a gázolaj pedig legfeljebb 615 forintos literáron érhető el.
Ez különösen a vidéken élőknek, az ingázóknak és a gyerekes családoknak lehet fontos, hiszen sok helyen az autó nem luxus, hanem alapvető eszköz a mindennapokhoz. Egy 50 literes tanknál már több ezer forintos különbséget is jelenthet, hogy védett ár marad érvényben.
Persze a szabály mögött komoly piaci kérdések is húzódnak. A független kutak helyzete, az ellátás biztonsága és a kereskedelmi árrések továbbra is érzékeny pontok lehetnek.
Az árrésstop sem tűnik el
A törvény szerint bizonyos termékkategóriákban tovább él az árrésstop, vagyis a kereskedők nem alkalmazhatnak korlátlan mértékű árrést egyes termékeknél. Ez a szabály a drogériai termékekre is kiterjed, ott ugyanakkor a piaci sajátosságok miatt magasabb plafont állapítottak meg.
Ez azért fontos, mert a tisztítószerek, higiéniai termékek vagy babaápolási cikkek nem alkalmi kiadások, hanem rendszeresen visszatérő költségek a családi kasszában. A kérdés itt is ugyanaz: tudja-e úgy védeni a vásárlókat a rendszer, hogy közben ne borítsa fel az ellátást.
Moratórium marad a bajba került gazdáknak
A mezőgazdaságban is marad több könnyítés. November 30-áig tovább él az a szabály, amely fizetési moratóriumot biztosíthat a fagykár vagy aszálykár sújtotta gazdálkodóknak, valamint a sertéstartóknak és sertéstenyésztőknek.
Emellett a ragadós száj- és körömfájás következményeivel érintett gazdálkodók esetében 2027. június 30-áig maradhat fenn a hitelmoratórium.
Ez nem ajándék, hanem idő. Olyan levegővétel, amely segíthet abban, hogy egy nehéz helyzetbe került gazdaság ne roppanjon össze azonnal.
A reklámadó továbbra is 0 százalék
A törvény szerint július 1-jétől is 0 százalék marad a reklámadó mértéke, ráadásul határozatlan időre. Ez a médiapiac és a hirdetési szektor számára komoly jelzés, hiszen így nem jelenik meg új pluszteher ezen a területen.
Mivel a reklámbevétel számos kiadó, szerkesztőség és online szereplő működésének alapja, ez a döntés közvetve az egész médiapiac stabilitását is érinti.
Rezsikedvezmény: hosszabb határidő jön
Meghosszabbították a januári tartós hideg miatt biztosított rezsikedvezmény elszámolási határidejét is. Ez elsőre technikai lépésnek tűnhet, de sokaknak nagyon is gyakorlati segítség lehet.
A téli hónapokban a fűtés és az energia ára sok család költségvetését feszíti szét, így nem mindegy, hogy marad-e elegendő idő az adminisztrációra és az ügyintézésre.
Más területeken is maradnak a korábbi szabályok
Törvényi szintre emelték a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási szabályokat is, így ezekben az ügyekben a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter szerepe világosabbá válik.
Emellett szigorúbb felelősséget ír elő a törvény az üzletek működtetőinek abban, hogy megelőzzék a kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket az adott helyszínen. A rendőrség továbbra is ideiglenesen bezárathatja az üzletet, ha súlyos, szervezett bűnözéssel összefüggő ügy merül fel.
Mit jelent valójában a különleges jogrend megszűnése?
A különleges jogrend vége azt jelenti, hogy a kormány rendeleti mozgástere szűkül, a parlament szerepe pedig ismét hangsúlyosabbá válik. Magyarán: a fontosabb, tartós szabályokat mostantól újra inkább törvényekben kell rendezni, nem rendkívüli kormányrendeletekben.
Ez jogállami és politikai szempontból is jelentős fordulat. A hétköznapi emberek számára pedig azért fontos, mert a kiszámíthatóbb, átláthatóbb szabályozás megkönnyítheti a tervezést, legyen szó egy család havi költségvetéséről, egy vállalkozó üzleti döntéseiről vagy egy gazda túlélési stratégiájáról.
A veszélyhelyzet vége nem jelenti a problémák végét
Fontos látni, hogy a jogi lezárás nem egyenlő a válságok megszűnésével. A háború továbbra is tart, az árak sokakat nyomnak, a mezőgazdaság több területen nehéz helyzetben van, és a gazdaságban is maradt bőven bizonytalanság.
A különbség most az, hogy ezekre a helyzetekre már nem rendkívüli jogrendben, hanem normál törvényi keretek között kell válaszokat adni. Ez egyszerre jelent nagyobb átláthatóságot és nagyobb politikai felelősséget is.
Korszakhatárhoz érkezett az ország
Hat év után lezárult egy rendkívüli időszak Magyarországon. A veszélyhelyzet megszűnt, de több olyan intézkedés, amely a családokat, autósokat, gazdákat vagy vállalkozásokat érinti, velünk marad – immár törvényi alapon.
A nagy kérdés most az, hogy ez az átmenet valóban kiszámíthatóbb és átláthatóbb működést hoz-e. Szerinted jó döntés volt lezárni a veszélyhelyzetet úgy, hogy közben több fontos szabály tovább él a rendes jogrendben?
