Matolcsy György őrizetbe vétele nemzetközi hír lett. Az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség október 21-én beszámolt arról, hogy a magyar hatóságok csalás gyanújával intézkedtek a volt jegybankelnökkel szemben. Az AP-anyagot több amerikai hírportál is átvette, köztük az ABC News. A külföldi tudósítások Matolcsyt az Orbán-korszak jegybankelnökeként mutatják be, aki 2013 és 2025 között vezette a Magyar Nemzeti Bankot.
Mit írt a nemzetközi sajtó?
Az AP tudósításának címe szerint a magyar rendőrség csalás és visszaélés gyanújával vette őrizetbe az Orbán-korszakbeli jegybankelnököt. Más nemzetközi hírügynökségi anyagok arról írtak, hogy Matolcsyt a jegybanki alapítványok ügyében folyó vizsgálatban vették őrizetbe.
Fontos különbség: az angol nyelvű címekben szereplő „arrest” szó a magyar eljárásban őrizetbe vételt jelent, nem bíróság által elrendelt letartóztatást. Matolcsy letartóztatásáról a bíróság még nem döntött.
A külföldi sajtó nem most foglalkozik először az üggyel. Az MNB-alapítványok gazdálkodásáról és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatáról már 2025 tavaszán is beszámoltak nemzetközi lapok, köztük a Reuters.
Miért vették őrizetbe Matolcsyt?
A volt jegybankelnököt október 21-én reggel vették őrizetbe, majd a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) gyanúsítottként hallgatta ki. Az Index szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással gyanúsítják. Matolcsy megtagadta a vallomástételt.
Az ügyészség gyanúja szerint egy 2025. február 28-án, Matolcsy jegybankelnöki megbízatásának utolsó előtti munkanapján megkötött értékpapír-kölcsönszerződés színlelt volt. A szerződést az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap kötötte meg. A hatóság szerint a cél az volt, hogy az alapítványi vagyon feletti rendelkezés olyan körhöz kerüljön, amelyre Matolcsy a mandátuma lejárta után is befolyással lehetett.
A konstrukció egy közel 200 milliárd forint értékű vagyont kezelő alapkezelő tulajdonosi kontrollját érintette. Ez nem azonos a feltételezett kárral. Az ügyészség szerint a vagyoni hátrány pontos összege még nem ismert, de jelentősen meghaladja az 500 millió forintot. A gyanúsított bűncselekmény büntetési tétele 5–10 év szabadságvesztés.
Kik érintettek még?
Matolcsy mellett két további személyt is őrizetbe vettek: a magántőkealap szerződéskötéskor eljáró képviselőjét és az ügyletben közreműködő ügyvédet. Matolcsy Ádámot, a volt jegybankelnök fiát, és Stofa Györgyöt, az Optima korábbi vezérigazgatóját gazdasági csalás gyanújával körözik. Ellenük nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak.
Pénteken dönt a bíróság
Az ügyészség csütörtökön indítványozta Matolcsy György letartóztatását. A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája október 23-án, pénteken reggel 9 órakor dönt. A bíróság elrendelheti a letartóztatást, enyhébb intézkedést, például bűnügyi felügyeletet alkalmazhat, vagy szabadon is engedheti a volt jegybankelnököt.
Honnan indult a több száz milliárdos vagyon?
Az ügy hátterében az MNB 2014-es döntése áll: a jegybank 266 milliárd forint alapítói vagyonnal hozta létre a Pallas Athéné alapítványokat. Feladataikat 2019-ben a jogutód Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vette át. A vagyon kezelésére létrehozott Optima Befektetési Zrt. az ÁSZ szerint közel 500 milliárd forintnyi vagyonért felelt, amelyből 407 milliárd forint közpénz volt.
Az ÁSZ 2025. március 19-én hozta nyilvánosságra a PADME-ról és a kapcsolódó alapítványokról szóló jelentéseit, és feljelentést is tett. A számvevőszék szerint az Optima-csoport többszintű, több országra kiterjedő céghálózatának nem volt kimutatható racionális gazdasági indoka. Az alapítvány kuratóriuma a megállapítások szerint nem alakított ki megfelelő kontrollrendszert.
A vizsgálatnak könyvvizsgálati következménye is lett. A Pénzügyminisztérium közfelügyeleti eljárásai után a PADME könyvvizsgálójának, a BDO Magyarországnak vissza kellett vonnia a 2021-es, 2022-es és 2023-as beszámolókhoz kiadott jelentéseit.
Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme. A gyanúsítás és az őrizetbe vétel nem jelenti a bűnösség megállapítását, arról csak jogerős bírósági ítélet dönthet.
