Durva számot dobott be a Parlamentben Magyar Péter: a miniszterelnök szerint a Tisza-kormány első hetven napjában már több mint 1300 milliárd forintnyi gyanús ügyet azonosítottak. A kijelentés óriási politikai hullámokat vethet, de a legfontosabb kérdés most nem az, hogy mekkora szám hangzott el, hanem az, hogy mi bizonyítható ebből a hatóságok előtt is.
Magyar Péter napirend előtti felszólalásában szerződésekről, állami hitelekről, támogatásokról, teljesítésigazolásokról és titkos döntésekről beszélt, majd egyértelművé tette: a kormány nyilvánosságra akarja hozni a döntéshozók és a kedvezményezettek nevét is.
„Be fogjuk mutatni az utolsó szegletéig az orbáni örökséget, ami minden várakozásnál borzalmasabb.”
Már a Miniszterelnökségen 106 milliárdos kárt gyanítanak
Magyar Péter közlése szerint a Miniszterelnökségen feltárt ügyek miatt eddig összesen 106 milliárd forintos feltételezett károkozás ügyében tettek feljelentést. Ez önmagában is súlyos állítás, de fontos rögzíteni: a feljelentés nem egyenlő a bűnösség bizonyításával.
A személyes felelősséget minden esetben a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek és végül a bíróságnak kell megállapítania. Vagyis a most elhangzott számok politikailag robbanásveszélyesek, jogi értelemben viszont egyelőre még csak a folyamat elejét jelentik.
Milliárdok a szerződésekben, támogatásokban és különös döntésekben
A miniszterelnök több konkrét tételt is felsorolt a Parlamentben. Ezek között szerepelt 30 milliárd forintnyi médiafigyelési szerződés, 26 milliárd forint a Századvégnek, valamint 40 milliárd forint úgynevezett adattörlő kódokra.
Külön említett egy 34 milliárd forintos támogatást is, amelyet állítása szerint egy nagyjából kétezer követővel rendelkező egyházi közösség kapott, méghozzá zavaros teljesítésigazolások és költségbecslések mellett. Emellett további másfél milliárd forint kerülhetett olyan szervezetekhez, amelyeknél fideszes képviselők vagy képviselőjelöltek is feltűntek.
Magyar szerint mindegyik ügyben született feljelentés, ugyanakkor a felszólalásból egyelőre nem derült ki pontosan, hogy a hatóságok mely konkrét cselekményeket, milyen jogi minősítés mellett vizsgálják.
Százmilliárdos informatikai szerződések is előkerültek
A Tudományos és Technológiai Minisztériumban a Kréta, a Neptun és a Poseidon rendszerekhez kapcsolódó, összesen százmilliárdos nagyságrendű szerződéseket találtak. Magyar Péter azt állította, hogy a megbízások jelentős részét ugyanahhoz a cégcsoporthoz kötötték, több esetben a valódi piaci verseny kizárásával.
Önmagában azonban az, hogy egy vállalkozás több állami informatikai rendszert is fejleszt, még nem bizonyít szabálytalanságot. A kulcskérdés az, hogy volt-e valódi verseny, arányos volt-e az ár az elvégzett munkával, és ténylegesen teljesültek-e a szerződésben vállalt feladatok.
A miniszterelnök szerint ezekben az ügyekben is megtették a feljelentéseket.
Az Eximbanknál már százmilliárdok röpködnek
Az egyik legerősebb rész az Eximbankkal kapcsolatos felsorolás volt. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az intézmény Orbán Viktor oligarcháinak magánbankjaként működött közpénzből. Ez politikai minősítés, de az általa említett összegek valóban elképesztőek.
A Tiborcz István érdekeltségébe később bekerült luxusszálloda fejlesztéséhez 59 milliárd forintos hitelt hagytak jóvá. Magyar szerint a 145 oldalas előterjesztés elkészülte és a döntés között mindössze egy-két nap telt el.
Szíjj László afrikai beruházásához az állam több mint százmilliárd forintos garanciát vállalt, miközben az érintett országok a bank saját besorolása alapján is rendkívül kockázatosnak számítottak.
Az egyiptomi vasúti üzlethez 576 milliárd forintos hitel kapcsolódott. Magyar szerint több mint kétszáz vasúti kocsi még mindig hiányzik, a vállalkozások pedig fizetésképtelenné váltak, miközben a tulajdonosok a csőd előtt tízmilliárdos osztalékot vettek ki.
Észak-Macedónia pedig 360 milliárd forintos kedvezményes hitelt kapott, amelyhez a magyar állam a miniszterelnök szerint nagyjából 90 milliárd forintnyi kamatkiegyenlítést vállalt.
Itt is fontos a józanság: egy állam számára kedvezőtlen vagy kockázatos döntés nem automatikusan bűncselekmény. Ezt minden ügyben külön-külön kell bizonyítani.
A 17 milliárdos kulturális keret sem maradt ki
Magyar az NKA ügyeiről is beszélt, ahol több mint 17 milliárd forintnyi támogatási döntést vizsgálnak. Állítása szerint a pénzből fideszes szervezetek, a pártot támogató celebek, választási rendezvények, evőversenyek, sőt még a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei átdolgozása is támogatást kapott.
„Közben valódi kulturális intézmények és alkotók évek óta a fennmaradásukért küzdöttek.”
Az NKA-ügyben már több gyanúsított is van, de az érintettek egy része tagadja a bűncselekmény elkövetését, a Fidesz pedig politikailag motiváltnak nevezi az eljárást. Ennek eldöntése nem a parlamenti szócsatában, hanem az ügyészségen és később a bíróságon történik majd meg.
Harminckét évnyi iskolakezdési támogatást emlegetett
A miniszterelnök a felsorolt összegeket a Tisza egyik első szociális intézkedésével vetette össze. A 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás évente nagyjából 40 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Magyar számítása szerint az említett 1300 milliárd forintból 32 teljes éven át, egészen 2058-ig lehetne finanszírozni ezt a programot.
Ez erős politikai hasonlat, de nem árt a pontosítás: a 1300 milliárd forint nem feltétlenül teljes egészében eltűnt vagy bizonyítottan ellopott pénz. A felsorolásban ugyanis hitelek, állami garanciák, támogatások, szerződések és feltételezett károk egyaránt szerepeltek. A lépték ugyanakkor így is sokkoló.
A legkeményebb pillanat talán nem is egy szám volt
A felszólalás egyik legerősebb jelenete az volt, amikor Magyar Péter a telefonjukat néző fideszes képviselőkhöz fordult, és azt mondta: hiába próbálnak úgy tenni, mintha nem lettek volna ott az elmúlt tizenhat évben.
„Előttünk vannak a szerződések, az átutalások, a teljesítésigazolások, a titkos döntések és az önök aláírásai.”
A Tisza számára most valóban ez a nagy politikai próbatétel. Nem elég felolvasni a döbbenetes összegeket: a dokumentumokat nyilvánosságra kell hozni, a feljelentéseket végig kell vinni, az intézményeket pedig távol kell tartani a politikai nyomásgyakorlástól. Ellenkező esetben az elszámoltatásból könnyen csak újabb hangzatos beszédek és porosodó akták maradhatnak.
Magyar Péter most azt ígérte, ezúttal másképp lesz, és megmutatják a döntéseket, a döntéshozókat és a kedvezményezetteket is. A nagy kérdés már csak az, hogy a politikai vádakból mennyi állja majd ki a jogi bizonyítás próbáját. Ön szerint valóban elindult az elszámoltatás, vagy még mindig inkább egy erős politikai üzenetről van szó?
