Brüsszelben robbant a bejelentés: Magyar Péter olyan döntést lengetett be, amely az Orbán-korszak egyik legvitatottabb örökségét érintheti a legfájóbban. Ha a terv megvalósul, nyár végére eltűnhetnek a nem egyetemfenntartó KEKVA-k jelenlegi formájukban, és ezzel egészen új fejezet nyílhat a közvagyon körüli politikai csatákban.
Augusztus 31. lett a kulcsdátum
Magyar Péter pénteken, Ursula von der Leyennel közös brüsszeli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a nem egyetemfenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat augusztus 31-ig megszüntetik jelenlegi formájukban. A Telex beszámolója szerint a miniszterelnök külön nevesítette az MCC-t fenntartó alapítványt is, így azonnal világossá vált, hogy nem pusztán technikai átalakításról, hanem súlyos politikai döntésről van szó.
Az egyetemeket fenntartó vagy felügyelő KEKVA-k ennél hosszabb átmeneti időt kapnának: esetükben 2027. augusztus 31. a határidő. Magyar Péter ezt azzal indokolta, hogy ezeknél jóval összetettebb az átállás, mivel egyes intézményekhez például kórházak és más kapcsolódó szervezetek is tartoznak.
Miért ekkora ügy a KEKVA-k megszüntetése?
A KEKVA-rendszer évek óta a magyar közélet egyik legélesebb vitája. Az Orbán-kormány idején jelentős állami vagyonelemek kerültek alapítványi konstrukciókba, sok esetben olyan kuratóriumok felügyelete alá, amelyekben a korábbi hatalmi rendszerhez kötődő szereplők kaptak meghatározó szerepet.
Magyar Péter most ennek a modellnek megy neki. A kormány álláspontja szerint ez a lépés része annak a vállalásnak, amely szükséges az uniós források felszabadításához. Ugyanezen a napon ugyanis arról is szó volt Brüsszelben, hogy 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadításáról született megállapodás.
Ezért a döntés politikailag sokkal több, mint egy szervezeti átalakítás: az új kormány hozzányúl azokhoz az állami vagyonokhoz, amelyeket az előző rendszer hosszú távra alapítványokba szervezett ki.
Az MCC azonnal megszólalt
A Mathias Corvinus Collegium reagálása szinte azonnal megérkezett. A szervezet közleménye szerint harminc éve foglalkozik tehetséggondozással, ebből huszonnégy évet közhasznú alapítványként, hat évet pedig közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként működött.
Az MCC azt közölte, hogy ha a KEKVA-forma megszűnik, akkor alapítványként folytatná tovább a tehetséggondozási és oktatási tevékenységét. Ez azonban csak a történet egyik része. A valódi kérdés nem csupán az, hogy a név és a szervezeti működés fennmaradhat-e, hanem az is, hogy mi lesz azzal a jelentős állami vagyonnal, amely eddig a működés hátterét adta.
A 444 korábbi elemzése szerint, ha az MCC-t fenntartó KEKVA megszűnik, és az új kormány nem dönt az intézmény más formában való fenntartása mellett, akkor a szervezet akár tovább is működhet egy új alapítványi keretben, de elveszítheti az épületeit, vagyonát és a hozzá kapcsolt háttérintézményeket.
Óriási vagyon áll a háttérben
Az MCC az elmúlt években nem kis forrásokból gazdálkodott. A szervezethez korábban Mol- és Richter-részvénycsomagok kerültek, a beszámolók szerint mindkét társaság részvényállományának 10-10 százaléka is az alapítvány kezelésébe jutott. Ez nemcsak komoly pénzügyi erőt, hanem komoly befolyást is jelentett.
Éppen ezért a mostani döntés tétje messze túlmutat egy jogi kategórián. Nem arról van szó, hogy milyen néven fut tovább egy intézmény, hanem arról, ki rendelkezik a közvagyon felett, és milyen demokratikus kontroll mellett.
Orbán-korszakos örökségből politikai frontvonal
Az MCC kuratóriumát Orbán Balázs vezeti, aki az elmúlt napokban nyíltan kiállt a KEKVA-modell mellett. Érvelése szerint ez a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország többet költsön a felsőoktatásra, és szerinte a konstrukció lebontása káros lehet.
A kritikusok viszont régóta azt állítják, hogy a KEKVA-k nem csupán oktatási vagy közfeladat-ellátási célokat szolgáltak, hanem az Orbán-rendszer politikai és ideológiai túlélését is biztosíthatták volna egy esetleges kormányváltás után. Magyar Péter most erre a vitára adott nagyon világos politikai választ.
Az ellenállás most kezdődhet igazán
Az MCC gyors reakciója előrevetíti, hogy a döntés körül komoly politikai és jogi harc jöhet. Óriási vagyonokról, ingatlanokról, részvényekről és befolyási hálózatokról van szó, így aligha meglepő, hogy az érintettek minden rendelkezésükre álló eszközzel próbálhatják majd védeni pozícióikat.
Az új kormány oldaláról nézve viszont ez az egyik legfontosabb állam-visszaépítési lépés lehet. Az üzenet egyértelmű: a közpénzből létrehozott struktúrák nem működhetnek tovább úgy, mintha magánbirtokok lennének.
Augusztus 31. után teljesen új helyzet jöhet
A következő hetek nagy kérdése az lesz, hogy a gyakorlatban mi történik a határnap után. Az MCC szerint van tovább alapítványi formában, Magyar Péter bejelentése viszont azt jelzi, hogy a jelenlegi KEKVA-struktúra megszűnik, és ezzel a mögötte álló közvagyoni háttér is új sors elé kerülhet.
Ezért a mostani lépés nem pusztán jogi átalakítás, hanem valódi politikai földrengés. A dátum adott, a tét óriási, a kérdés pedig már csak az: augusztus 31. után mennyi marad abból a rendszerből, amelyet az előző hatalom szinte érinthetetlenre épített?
