Alig választotta meg az Országgyűlés Baka Andrást Magyarország következő köztársasági elnökének, máris kemény politikai üzenetet kapott a Fidesz oldaláról. Vitályos Eszter Facebook-bejegyzésében egyenesen azt írta: „Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk.” A politikus 1956 örökségét is központi elemévé tette a támadásnak.
Baka Andrást 2026. augusztus 11-én választotta meg az Országgyűlés köztársasági elnöknek. A szavazáson 146 képviselő vett részt, 140-en támogatták, hatan pedig ellene voksoltak.
A Fidesz képviselői távol maradtak a szavazástól.
A politikai vita azonban ezzel nem ért véget. Sőt, szinte azonnal új szintre lépett.
Vitályos Eszter: „Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk”
Vitályos Eszter a Facebookon hosszú bejegyzésben kapcsolta össze Baka András megválasztását az 1956-os forradalom örökségével és a magyar jogállamisággal.
A politikus azt írta:
„A szabad és független Magyarország az 1956-os forradalomból sarjadt. A rendszerváltással 1956 forradalmárainak az álmai váltak valóra.”
Vitályos szerint a rendszerváltás utáni Magyarország egészen a Tisza-kormány hatalomra kerüléséig két fontos konszenzusra épült: arra, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, illetve arra, hogy a modern magyar állam 1956 szellemi örökösének tekinti magát.
Ezután már közvetlenül a Tisza-kormányt támadta:
„Sulyok Tamás illegitim elmozdításával Magyarország nem demokratikus jogállam többé. Baka András köztársasági elnökké jelölésével pedig úgy tűnik, már nem is 1956 szellemi örököse.”
A bejegyzés legerősebb része azonban a végére maradt.
Vitályos azt írta:
„A Fidesz-KDNP pártszövetség ma Tatán világossá tette, hogy 1956 örököseinek tekintjük magunkat, 1956 a mi forradalmunk, 1956 vértanúi a mi őseink, Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk.”
Vagyis nem értelmezésről vagy másodkézből származó kijelentésről van szó: Vitályos Eszter saját Facebook-bejegyzésében írta le, hogy Baka András „nem a mi köztársasági elnökünk”.
De miért került elő éppen 1956 Baka András kapcsán?
A háttérben Baka egyik korábbi strasbourgi ügye áll.
Baka András 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt. Tagja volt annak a Nagykamarának is, amely a Korbely kontra Magyarország ügyben hozott ítéletet.
Korbely Jánost Magyarországon a tatai 1956-os események miatt ítélték el emberiesség elleni bűncselekményért.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája azonban 2008-ban 11–6 arányban arra jutott, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikkét, amely a „nincs büntetés törvény nélkül” alapelvét rögzíti.
Baka nem volt a hat különvéleményt megfogalmazó bíró között, vagyis a többségi döntéshez tartozott.
Nem pontos azt mondani, hogy Baka egyszerűen „felmentette” Korbelyt
A Baka elleni politikai támadásoknál azonban fontos különbséget tenni a politikai értelmezés és a tényleges jogi döntés között.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem magyar büntetőbíróságként vizsgálta újra Korbely bűnösségét.
Strasbourg azt vizsgálta, hogy az a jogi minősítés és eljárás, amelynek alapján évtizedekkel az 1956-os események után elítélték Korbelyt, megfelelt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének.
A többség szerint nem.
Ezért az a leegyszerűsítő állítás, hogy Baka András „felmentett egy 1956-os sortűzparancsnokot”, nem ad pontos képet arról, mi történt.
Ráadásul a döntést nem Baka egyedül hozta: egy 17 tagú bírói testület 11 tagja szavazott a többségi álláspont mellett.
Baka később maga is Strasbourgban perelte Magyarországot
A történetnek van egy különösen érdekes fordulata.
Baka Andrást 2009-ben hat évre választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének.
Az Orbán-kormány igazságügyi reformjainak több elemét nyilvánosan kritizálta. Később átalakították a magyar bírósági rendszert, a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át, Baka elnöki mandátuma pedig az eredetileg tervezett időpont előtt megszűnt.
Baka ezután az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
És nyert.
A strasbourgi Nagykamara 2016-ban a Baka kontra Magyarország ügyben megállapította többek között Baka véleménynyilvánításhoz való jogának megsértését.
Így meglehetősen különleges történelmi helyzet alakult ki: az a volt főbíró lett Magyarország megválasztott köztársasági elnöke, akinek korábbi eltávolítása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot.
A Fidesz bojkottálta Baka megválasztását
A Fidesz nemcsak Baka személyével szemben fogalmazott meg kifogásokat.
A párt az egész államfőváltás körülményeit vitatja.
Sulyok Tamás mandátuma 2026 júliusában szűnt meg az alkotmányos változtatások következtében, és maga Sulyok is súlyos kifogásokat fogalmazott meg a vele szemben alkalmazott eljárással kapcsolatban.
A Fidesz ezért nem vett részt Baka augusztus 11-i megválasztásán.
Vitályos Eszter mostani bejegyzése jól mutatja, hogy az ellenzékbe került párt egyáltalán nem tekinti lezártnak az államfőváltás körüli politikai konfliktust.
Baka viszont minden magyar elnöke szeretne lenni
Baka András megválasztása után egészen más hangot ütött meg.
A nemzetközi tudósítások szerint arról beszélt, hogy valamennyi magyar állampolgárt képviselni kívánja, és a társadalmi megosztottság csökkentését, valamint a demokratikus normák tiszteletben tartását hangsúlyozta.
Ez élesen szemben áll Vitályos kijelentésével, miszerint:
„Baka András pedig nem a mi köztársasági elnökünk.”
A két mondat közötti politikai ellentét aligha lehetne nagyobb.
Baka egyelőre még megválasztott köztársasági elnök, hivatalba lépése csak később történik meg. Az azonban már most egyértelmű, hogy elnökségének kezdete komoly politikai konfliktussal indul.
A parlamentben 140 képviselő támogatta, a Fidesz bojkottálta a választást, Vitályos Eszter pedig már nyilvánosan kijelentette, hogy nem tekinti őt „a mi köztársasági elnökünknek”.
Baka András még el sem foglalta hivatalát, a politikai csata körülötte máris teljes erővel zajlik.
