Három nappal a választások előtt egyszerre futott be több olyan gazdasági adat, amely első ránézésre akár megnyugtató is lehetne. Az infláció alacsony, a boltokban nő a forgalom, a fogyasztás élénkül – de a háttérben már kirajzolódik egy jóval törékenyebb kép. Miközben a lakosság újra költ, az ipar továbbra sem talál magára, és ez komoly kérdéseket vet fel a magyar gazdaság valódi állapotáról.
Alacsony infláció, mégsem érzi mindenki a könnyebbséget
A legfrissebb számok szerint a fogyasztói árak éves alapon 1,8 százalékkal emelkedtek, ami kifejezetten alacsony érték, és a jegybanki célsáv alatt marad. Ez papíron mindenképpen kedvező fejlemény, főleg azok után az évek után, amikor az infláció komoly nyomást helyezett a háztartásokra.
A havi áremelkedés is visszafogott maradt, vagyis összességében valóban lassult a drágulás üteme. A hétköznapokban azonban ennél jóval összetettebb a helyzet. Több alapvető élelmiszer ára csökkent, például a tejé, a liszté vagy a vajé, ugyanakkor más termékeknél továbbra is komoly drágulás látható.
A péksütemények, a büféáruk és több gyümölcs ára is emelkedett, ezért sok vásárló továbbra is úgy érzi, hogy a bevásárlás nem lett igazán könnyebb. Különösen igaz ez azért, mert a szolgáltatások ára látványosabban nő: a szórakozás, az utazás és a mindennapi szolgáltatások területén sokan ma is jelentős áremelkedéssel találkoznak.
Ez a kettősség jól mutatja, hogy az alacsony infláció önmagában még nem jelenti azt, hogy minden olcsóbb lett. Az összkép nyugodtabb, de a pénztárnál ezt sokan még nem érzik teljes mértékben.
A fogyasztás élénkül, a boltok fellélegezhetnek
A kiskereskedelmi forgalom viszont egyértelműen pozitív üzenetet hordoz. Éves alapon közel 4 százalékos növekedés látszik, ami arra utal, hogy a lakosság ismét bátrabban költ. Ebben fontos szerepe van annak, hogy az infláció visszaesésével a bérek vásárlóereje javult, így a háztartások egy része újra nyitottabban fordul a fogyasztás felé.
Nemcsak az alapvető termékeknél látszik az élénkülés. A nem élelmiszer jellegű termékeknél is erősödik a kereslet, vagyis a vásárlók nem pusztán a legszükségesebb dolgokra költenek többet, hanem ruházatra, műszaki cikkekre és más tartós termékekre is.
Közben az online kereskedelem továbbra is erős, ami azt mutatja, hogy a vásárlási szokások tartósan átalakultak. A növekedés ugyanakkor nem egyformán érint minden szereplőt. Míg a nagy vegyes boltok és a nagy láncok jól teljesítenek, a kisebb szaküzletek közül sokan továbbra is nehezebb helyzetben vannak. Ez arra utal, hogy nemcsak a fogyasztás mértéke változik, hanem a szerkezete is.
Az ipar továbbra is gyenge pont
Miközben a boltokban élénkülés látható, az ipari termelés továbbra sem ad okot nyugalomra. A friss adatok szerint az ipar éves és havi alapon is gyengült, vagyis a termelési oldal nem tudja követni a belső kereslet erősödését.
Ez azért különösen fontos, mert egy tartósan egészséges gazdasági növekedéshez nem elég, ha a lakosság többet vásárol. Szükség lenne arra is, hogy az ipar, az export és a termelés is stabilan bővüljön. Enélkül a növekedés könnyen féloldalassá válhat.
Az iparon belül ráadásul vegyes a kép. Vannak modern ágazatok, amelyek képesek voltak növekedni, például az elektronikai gyártás és a villamos berendezések előállítása. Közben viszont több hagyományosan meghatározó terület, így az autóipar vagy az élelmiszeripar, visszaesést mutatott.
Ez arra utal, hogy a gazdaság szerkezete átalakulóban van, de az új húzóágazatok egyelőre még nem elég erősek ahhoz, hogy teljesen átvegyék a régi motorok szerepét.
Törékeny egyensúly rajzolódik ki
A három adat együtt egy világos üzenetet küld: jelenleg a magyar gazdaság fő támasza a lakossági fogyasztás. Ez rövid távon segíthet stabilizálni a helyzetet, de hosszabb távon komoly kockázatokat is jelenthet.
Ha az ipar nem tud megerősödni, és a termelési oldal tartósan gyenge marad, a gazdaság sérülékenyebbé válhat a külső hatásokkal szemben. Márpedig a nemzetközi környezet most sem kedvező. Az energiapiaci bizonytalanság, a közel-keleti konfliktusok és az európai gazdasági lassulás mind olyan tényezők, amelyek nehezíthetik a gyors fordulatot.
A jegybank mozgástere sem korlátlan. Bár az infláció alacsony, a külső kockázatok miatt továbbra is óvatos monetáris politika lehet indokolt. Ez pedig azt jelenti, hogy a mostani nyugalom mögött valójában sok a bizonytalanság.
Választások előtt különösen sokat mondanak ezek a számok
A választásokat megelőző napokban minden gazdasági adat nagyobb figyelmet kap, mint máskor. Most a felszín azt mutatja, hogy van mozgás, van fogyasztás, van némi fellélegzés, de a mélyebb folyamatok alapján a helyzet korántsem ennyire egyszerű.
A következő hónapok kulcskérdése az lehet, hogy a lakossági költekezés mellé fel tud-e zárkózni az ipar is. Ha igen, akkor kiegyensúlyozottabb pályára állhat a gazdaság. Ha nem, akkor a mostani javulás könnyen átmenetinek bizonyulhat.
A számok tehát valóban nem hazudnak, csak éppen nem mondanak el mindent első pillantásra. Ön szerint elég lehet a fogyasztás ereje a gazdaság stabilizálásához, vagy ipari fordulat nélkül ez csak ideiglenes fellélegzés?
