Újabb komoly személyi döntés jelent meg a Magyar Közlönyben: Sulyok Tamás köztársasági elnök megszüntette Hajdu János rendőr altábornagy hivatásos szolgálati jogviszonyát. A döntés azért kapott különösen nagy figyelmet, mert Hajdu János neve hosszú éveken át szorosan összeforrt a Terrorelhárítási Központtal, vagyis a TEK-kel.
A határozat szerint a köztársasági elnök Pósfai Gábor belügyminiszter előterjesztésére, 2026. június 15-i hatállyal döntött a szolgálati jogviszony megszüntetéséről – írja a Portfolio. A lépés nem előzmény nélküli: Hajdu Jánost május végén már felmentették a TEK főigazgatói tisztségéből.
Egy korszak zárulhat le a TEK körül
Hajdu János hosszú időn át a magyar rendvédelem egyik legismertebb vezetője volt. A Terrorelhárítási Központot annak létrehozása óta irányította, így a mostani döntés nem csupán egy újabb személyi változásként értelmezhető. A távozása sokak szerint egy korszak végét is jelezheti a rendvédelmi rendszerben.
A HVG beszámolója szerint Hajdu János hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel szüntették meg. A lap azt is felidézte, hogy a TEK főigazgatói posztjáról korábban már május 27-i hatállyal mentették fel.
Ez a két döntés együtt már jóval többről szól, mint egy vezetőváltásról. Hajdu János személye a TEK elmúlt másfél évtizedes működésének egyik legfontosabb arca volt, ezért távozása politikai és intézményi szempontból is nagy visszhangot válthat ki.
Hajdu János neve összeforrt a Terrorelhárítási Központtal
A TEK 2010 után vált a magyar rendvédelmi rendszer egyik leglátványosabb intézményévé. Feladatai közé tartozott többek között a terrorfenyegetések kezelése, a kiemelt biztonsági műveletek végrehajtása és a védett személyek biztosítása.
Hajdu János éppen ezért nem háttérszereplő volt ebben a rendszerben. A TEK főigazgatójaként hosszú időn át ő testesítette meg az intézmény működését, miközben a szervezetet sokan egyszerre tartották erős szakmai egységnek és politikailag érzékeny intézménynek.
A mostani döntés után már nemcsak a vezetői tisztsége szűnt meg, hanem a hivatásos szolgálati jogviszonya is lezárult. Ez a rendvédelmi világban különösen erős jelzésnek számít.
Nem csak Hajdu János érintett
A Magyar Közlönyben megjelent döntések alapján nem Hajdu János az egyetlen magas rangú vezető, akinek szolgálati jogviszonyáról döntés született. A Portfolio összefoglalója szerint Ruszó Gyula rendőr vezérőrnagy 2027. február 14-ével, Szatmári Imre tűzoltó dandártábornok pedig 2027. február 6-ával távozik az állományból.
Ez azt mutatja, hogy a rendvédelmi vezetői körben több fontos személyi változás is elindult. Bár ezek a döntések önmagukban is jelentősek, Hajdu János esete kapta a legnagyobb figyelmet, mert ő a TEK legismertebb vezetőjeként vált országosan ismertté.
Átalakulhat a TEK szerepe is?
A személyi döntésekkel párhuzamosan a TEK jövőjéről is egyre több találgatás jelent meg. A Telex több forrásra hivatkozva arról írt, hogy a Terrorelhárítási Központ működését akár jelentősen át is alakíthatják. A lap szerint felmerült, hogy a terrorfelderítés kikerülhet a TEK alól, és a Nemzeti Nyomozó Irodához kerülhet.
Fontos azonban hangsúlyozni: ez egyelőre nem végleges jogszabályban rögzített döntés. A Belügyminisztérium a Telex kérdésére azt közölte, hogy a rendvédelmi szervek működését érintő végleges jogszabály-módosítási tervezet még nem készült el, a szakmai egyeztetések folyamatban vannak.
Vagyis biztos tényként jelenleg Hajdu János szolgálati jogviszonyának megszüntetése állítható. A TEK feldarabolása, átnevezése vagy feladatainak áthelyezése egyelőre csak lehetséges irányként jelent meg a sajtóban.
Erős politikai üzenete lehet a döntésnek
Hajdu János pályája régóta kiemelt figyelmet kapott, mert korábban Orbán Viktor személyi testőreként is dolgozott, majd a 2010 után létrehozott TEK élére került. Emiatt a személye nemcsak szakmai, hanem politikai értelemben is szimbolikus jelentőségűvé vált.
A mostani döntés ezért sokak szemében nem egyszerű rendvédelmi adminisztratív lépés. A volt TEK-vezető távozása azt az üzenetet is hordozhatja, hogy az új kormányzati időszakban a korábbi rendvédelmi struktúrákhoz is hozzányúlhatnak.
A kérdés most az, hogy mindez valódi szervezeti reformmal jár-e majd, vagy első körben csak személyi változások történnek. A TEK esetében ez különösen érzékeny kérdés, hiszen egy terrorelhárítással és kiemelt személyvédelemmel foglalkozó szervezet átalakítása komoly szakmai előkészítést igényel.
Most jöhetnek az igazán fontos kérdések
Hajdu János szolgálati jogviszonyának megszüntetése már megtörtént, de a történet ezzel aligha zárult le. A következő időszak egyik nagy kérdése az lesz, milyen formában működik tovább a TEK, maradnak-e a jelenlegi feladatai, és történik-e valódi szervezeti átalakítás.
Ha a rendvédelmi rendszerben tényleg nagyobb átrendezés jön, annak nemcsak politikai, hanem biztonsági és szakmai következményei is lehetnek. Egy ilyen szervezet esetében ugyanis nem elég nevet vagy vezetőt cserélni: világos hatáskörökre, stabil átmenetre és működőképes struktúrára van szükség.
