Újabb részletek borzolják a kedélyeket a diplomata- és szolgálati útlevelek körüli botrányban: a gyanú szerint nemcsak állami feladatot ellátó személyek, hanem a hatalomhoz közel álló üzletemberek és közéleti szereplők is hozzájuthattak ezekhez a különleges okmányokhoz. A történet már most súlyos politikai vihart kavart, miután a Tisza-kormány több mint 900 útlevél visszavonásáról döntött.
Több mint 900 útlevelet vontak vissza
Az ügy középpontjában az áll, hogy a korábbi külügyi vezetés időszakában széles körben adhattak ki diplomata- és szolgálati útleveleket olyan személyeknek is, akiknek a jogosultsága erősen vitatható lehetett. A Tisza-kormány emiatt vizsgálatot indított, majd több mint 900 okmány visszavonásáról határozott.
A botrány tétje jóval nagyobb annál, mint hogy ki milyen útlevéllel utazhatott. A diplomata-útlevél ugyanis nem egyszerű utazási dokumentum: alapvetően azok kaphatják meg, akik hivatalos állami vagy diplomáciai feladatot látnak el. Ha viszont üzleti szereplők, sportvezetők vagy politikailag kötődő személyek is ilyen okmányhoz jutottak, az súlyos kérdéseket vet fel az állami jogosultságok kiadásának gyakorlatáról és az esetleges kivételezésről.
Cégvezetők és ismert nevek is előkerültek
A beszámoló alapján több olyan vállalatvezető neve is felmerült, akik korábban üzleti kapcsolatban álltak az állammal vagy a külügyi tárcával. Példaként említik a Mega Logistic Zrt.-t, amely a leírás szerint részt vett külképviseletek és diplomáciai egységek karbantartásában, műszaki üzemeltetésében, valamint külföldi beruházásokban is. A portál információi szerint a vállalat vezetői diplomata-útlevéllel rendelkeztek, amit a cég a minisztériummal fennálló szerződéses kötelezettségekkel indokolt.
Az ügyben felmerül a Metalcom Zrt. is, amelyet a cikk szerint Bozó Zoltán vezet, és amely a déli határkerítés üzemeltetésében is szerepet vállalt. Szintén szóba került az Adria Port Zrt. vezetője, aki a trieszti kikötőprojekthez kapcsolódva kerülhetett az ügy látóterébe.
A névsor azonban itt nem ér véget. A felsorolások szerint érintett lehetett több ismert közéleti szereplő is, köztük Habony Árpád, Rákay Philip, Schmidt Mária, Papp Dániel, Szántó Miklós, Szalai Zoltán, Mága Zoltán, Dzsudzsák Balázs és Szöllősi György. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek a nevek a cikkben szereplő állítások alapján kerültek elő, az ügy pontos jogi megítélését pedig a hivatalos vizsgálatok és a rendelkezésre álló dokumentumok tisztázhatják.
Nemzetbiztonsági kockázatról is beszél a kormány
Az egyik legsúlyosabb állítás szerint az indokolatlanul kiadott diplomáciai vagy szolgálati okmányok akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek. Egy ilyen útlevél ugyanis nemcsak presztízst adhat, hanem egyes nemzetközi helyzetekben könnyebb mozgást, gyorsabb ügyintézést vagy a nagyobb védettség látszatát is keltheti.
Éppen ezért a vita már régen nem pusztán adminisztratív kérdés. A kormányzati oldal szerint az ügy azt mutathatja meg, hogyan keveredhetett össze az állami érdek, a külgazdasági kapcsolatépítés és a politikai kivételezés. Ha valóban történtek jogalap nélküli kiadások, az az egész rendszer működéséről árulhat el sokat.
Kemény politikai csata indult
A Tisza-kormány az esetet az előző rendszer egyik látványos visszaéléseként mutatja be. A beszámoló szerint Orbán Anita külügyminisztersége idején már megkezdődött az okmányok felülvizsgálata, a kabinet pedig azt hangsúlyozza: a jövőben csak azok kaphatnak diplomáciai vagy szolgálati útlevelet, akik valóban jogosultak rá.
A Fidesz ugyanakkor visszautasítja a vádakat. Az érvelésük szerint a korábbi útlevélkiadások jogszerűek voltak, és Magyarország nemzetközi mozgásterének bővítését szolgálták. A politikai vita így már nemcsak a konkrét nevekről szól, hanem arról is, hol húzódik a határ a nemzeti érdek és a kivételezett körök kiszolgálása között.
Most jönnek az igazán kényes kérdések
A következő időszakban kulcskérdés lehet, hogy pontosan milyen jogcímen adták ki ezeket az okmányokat, kik hagyták jóvá a kérelmeket, működött-e belső ellenőrzés, és előfordult-e, hogy valaki tényleges diplomáciai feladat nélkül jutott különleges útlevélhez.
Minél több név és cég kerül elő, annál nagyobb lehet a politikai nyomás a korábbi külügyi vezetésen. Ha a vizsgálatok igazolják a visszaéléseket, az komoly csapást jelenthet a korábbi döntéshozókra és a Fideszhez közel sorolt üzleti körökre.
Az útlevélbotrány tehát messze túlmutat néhány visszavont okmányon: azt is megmutathatja, hogyan működött a hatalom és a kiváltságok rendszere a háttérben. Ön szerint kiderülhet a teljes igazság arról, kik és milyen alapon kaptak diplomata- vagy szolgálati útlevelet?
