Szeptember 1-jével a naptár szerint megérkezik a meteorológiai ősz, ám ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy Magyarországon egyik napról a másikra véget ér a nyár. A legfrissebb előrejelzések alapján augusztus utolsó hetében ismét jelentős felmelegedés jöhet, pénteken pedig egyes helyeken akár 38 Celsius-fokig is emelkedhet a hőmérséklet. A hétvégére ugyan hidegfront érkezik, de a szeptember elejére vonatkozó hosszabb távú modellekből egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy végleg búcsút kell intenünk a 30 fok körüli melegnek. A jelenlegi kérdés inkább az, hogy csupán egy megszokott, késő nyári melegedésről van-e szó, vagy szeptemberben akár újabb hőhullám, esetleg hőkupolára emlékeztető, tartós időjárási helyzet is kialakulhat. Az augusztus 24-én elérhető adatok alapján erre még nincs egyértelmű válasz. Az ECMWF többhetes előrejelzései ugyanis már nem konkrét napokra adnak pontos hőmérsékletet, hanem heti átlagokkal és az átlagtól való eltérésekkel dolgoznak. Minél távolabbra tekintünk, annál nagyobb a bizonytalanság. Ami viszont már most látszik: a nyár augusztus végén még egyszer nagy erővel rákapcsolhat, és szeptember elején is megmaradhat a nyárias idő esélye. Újabb, napokon át tartó, 40 fok közeli hőség azonban jelenleg sem a HungaroMet, sem a megbízható hosszabb távú előrejelzések alapján nem állítható felelősen.
Szeptember 1-jével kezdődik az ősz – legalábbis a naptárban
Meteorológiai értelemben a nyár június 1-jétől augusztus 31-ig tart, az ősz pedig szeptember 1-jétől november 30-ig számítódik. Ez azonban egy klimatológiai és statisztikai felosztás, nem pedig olyan szabály, amely szerint szeptember első reggelére automatikusan 15 fok köré esik vissza a hőmérséklet. Magyarországon teljesen természetes, hogy szeptember első felében még nyárias az idő.
Bár ilyenkor már gyengébb a napsugárzás, és az éjszakák is hosszabbak, mint júniusban vagy júliusban, megfelelő légköri helyzetben továbbra is érkezhet nagyon meleg, déli eredetű levegő a Kárpát-medencébe. A legnagyobb különbség ilyenkor egyre inkább az éjszakákban jelenik meg. Szeptemberben több idő jut a lehűlésre, ezért még egy 30–33 fokos délután után is frissebb lehet a hajnal, mint egy hasonlóan meleg júliusi napon. Ez egyúttal megnehezíti annak az extrém hőhullámnak a kialakulását is, amely a nyár közepén több napon át rendkívül magas éjszakai hőmérsékletekkel jár. Szeptemberi hőhullám tehát nem kizárt.
Előbb azonban még 38 fok közeli hőség is érkezhet
A HungaroMet augusztus 24-én kiadott országos előrejelzése szerint a következő napokban először fokozatos melegedésre lehet számítani. Kedden országszerte többnyire 26 és 33 fok közötti maximumok valószínűek, bár a Nyugat-Dunántúlon ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. Délnyugat és nyugat felől átmenetileg megnövekedhet a felhőzet, és főként a déli, délnyugati tájakon záporok, zivatarok is kialakulhatnak. Szerdán 27–32, csütörtökön már 29–34 fok körüli csúcsértékek várhatók. Péntekre pedig újabb jelentős hőség körvonalazódik: a HungaroMet aktuális országos prognózisa 32 és 38 fok közötti maximumokat jelez. Ez azt jelenti, hogy alig néhány nappal a meteorológiai ősz kezdete előtt az ország egy részén ismét olyan meleg lehet, amely inkább július közepét idézi.
Szombaton érkezhet a fordulat
A jelenlegi számítások alapján a nagy meleg azonban nem marad velünk akadálytalanul. Szombaton északnyugat felől hidegfront érkezhet, amely átmenetileg jelentősen megnöveli a felhőzetet, és többfelé záporokat, zivatarokat hozhat. Helyenként heves zivatar sem zárható ki. Az országon belül ráadásul nagy hőmérsékleti különbségek alakulhatnak ki. Miközben északnyugaton a front mögött már jóval 30 fok alatt maradhatnak a csúcsértékek, délkeleten még 35 fok feletti forróság is kitart. Vasárnapra több helyen 25–30 fok közé mérséklődhet a nappali maximum. A jelenlegi hivatalos országos előrejelzés eddig, vagyis augusztus 30-ig ad számszerű hőmérsékleti tartományt. Ez azért fontos, mert szeptember 1-jére jelenleg még nincs olyan országos HungaroMet-prognózis, amely alapján felelősen meg lehetne mondani, pontosan hány fok várható.
Valóban visszatérhet szeptemberben a 30 fok?
Igen, erre van esély, de ezt érdemes pontosan megfogalmazni. A hosszabb távú modell-előrejelzésekből már lehet következtetni arra, hogy egy adott hét az átlagosnál melegebb vagy hűvösebb lehet-e, ezek viszont nem alkalmasak arra, hogy augusztus 24-én biztosan kijelentsük: szeptember 4-én például 32 fok lesz Budapesten vagy 34 fok Szegeden. Az ECMWF szub-szezonális rendszere akár 46 napra előre is készít előrejelzéseket, de ezen az időtávon már heti átlagokkal és valószínűségekkel dolgozik. Maga az ECMWF is hangsúlyozza, hogy ezeket az előrejelzéseket elsősorban arra használják, hogy megállapítsák: egy adott hét az időszak sokéves átlagánál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb lehet-e. A részletesebb, klasszikus középtávú ECMWF-előrejelzések nagyjából 15 napos időtávot fednek le, és ott is egyre tágabb bizonytalansági tartománnyal kell számolni. Vagyis a szeptember eleji újabb 30 fok teljesen reális forgatókönyv, de egyelőre nem tekinthető biztosnak.
Újabb hőkupola alakulhat ki Magyarország fölött?
Ez jelenleg még ennél is bizonytalanabb. A „hőkupola” és a „hőhullám” ugyanis nem ugyanazt jelenti. A hőhullám egy tartósan rendkívül meleg időszak, amely többféle légköri helyzetből is kialakulhat. A hőkupola ezzel szemben olyan időjárási helyzet, amikor erős és tartós magas légnyomású képződmény épül fel a magasabb légrétegekben, és hosszabb időn át ugyanazon térség közelében marad. Az Amerikai Meteorológiai Társaság meghatározása szerint a magasban kialakuló anticiklon gátolja a levegő felemelkedését, valamint a felhők és a csapadék kialakulását. A lefelé áramló levegő közben összenyomódik, és tovább melegszik. Ha a magasnyomás blokkoló helyzetben hosszabb ideig szinte egy helyben marad, a felszín közelében napról napra fokozódhat a hőség. A NOAA hasonló módon írja le a hőkupolát: tartós magasnyomású térségként, amely napokra, szélsőséges esetben akár hetekre is egy adott terület fölött tarthatja a rendkívül meleg levegőt. Augusztus 24-én azonban ilyen tartós szeptemberi blokkoló helyzetet még nem lehet biztosan azonosítani Magyarország fölött.
Nem minden 35 fokos nap jelent hőkupolát
Ez különösen fontos, hiszen a „hőkupola” az utóbbi években rendkívül gyakran használt kifejezéssé vált. Attól még, hogy pénteken akár 38 fok is lehet, nem következik automatikusan, hogy hőkupola alakult ki. Ha egy délnyugati áramlás néhány napra rendkívül meleg levegőt szállít Magyarország fölé, majd egy hidegfront gyorsan kisöpri ezt, akkor komoly hőség kialakulhat valódi, tartós hőkupola nélkül is. A hőkupola egyik kulcsfontosságú jellemzője éppen a tartósság. A magasban elhelyezkedő erős anticiklonnak hosszabb időre blokkolnia kell a légköri rendszereket, miközben a meleg levegő utánpótlása sem szakad meg. A pénteki forróságot a jelenlegi előrejelzés szerint már szombaton hidegfront töri meg, ezért az előttünk álló augusztus végi hőhullám jelen állás szerint nem egy többhetes, mozdulatlan hőkupolás időszak kezdete.
Az idei nyár már megmutatta, mire képes az extrém hőség
Az óvatosság érthető, hiszen 2026 nyara történelmi hőmérsékleti rekordokat hozott Magyarországon. Június 29-én Aszódon 41,8 Celsius-fokot mértek, amellyel megdőlt az adott nap országos maximumrekordja. Ugyanezen az éjszakán Budapest János-hegyen és Dobogókőn mindössze 27,1 fokig hűlt le a levegő. Másnap még ennél is elképesztőbb rekord született. 2026. június 30-án Szécsényben 42,0 Celsius-fokot mértek, ami Magyarország új abszolút melegrekordja lett. A korábbi országos csúcsot Kiskunhalas tartotta 41,9 fokkal 2007. július 20-a óta. A HungaroMet későbbi elemzése szerint a 2026. júniusi országos középhőmérséklet 22,5 fok volt, ezzel 1901 óta a második legmelegebb június lett Magyarországon. A hónap végén zajló hőhullám miatt június 27. és július 1. között harmadfokú hőségriasztás is érvényben volt.
Augusztusban az éjszakai rekordok is megdőltek
A szélsőséges meleg nem állt meg a júniusi időszaknál. Augusztus 1-jén Budapest János-hegyen hajnalra mindössze 26 fokig csökkent a hőmérséklet, ami akkor új országos és fővárosi napi legmagasabb minimumrekordot jelentett. Néhány nappal később ennél is magasabb minimum született. A HungaroMet jelenlegi rekordadatbázisa szerint augusztus 5-én a János-hegyen 28 fok volt a napi minimum, amely Magyarország legmagasabb hivatalosan nyilvántartott napi minimum-hőmérséklete. Ez jól mutatja, miért nem kizárólag a nappali 38–40 fok számít egy hőhullám esetében. A hosszú időn át rendkívül meleg éjszakák miatt a szervezet sokkal kevesebb lehetőséget kap a regenerálódásra.
Szeptemberben már nehezebb ilyen forró éjszakákat produkálni
Ebben viszont valóban segít az évszak előrehaladása. Szeptemberben gyorsan rövidülnek a nappalok, miközben az éjszakák egyre hosszabbá válnak. Derült és gyengén szeles időben ezért több idő jut a felszín és az alsó légrétegek lehűlésére. Ettől még városi környezetben vagy magasabban fekvő területeken melegek maradhatnak az éjszakák, de egy 28 fokos országos minimumrekordhoz hasonló szélsőség szeptemberben sokkal nehezebben alakul ki. Egy szeptemberi hőhullám ezért könnyen úgy festhet, hogy délután 31–35 fokos kánikula van, hajnalra viszont már 15–20 fok közé süllyed a levegő. Ez továbbra is nyári idő, ugyanakkor az emberi szervezet számára lényegesen kevésbé megterhelő, mint amikor éjszaka is 25 fok fölött marad a hőmérséklet.
A Kárpát-medence valóban segítheti a meleg fennmaradását
Magyarország földrajzi helyzete kedvezhet bizonyos tartós meleg időjárási helyzeteknek. Ha déli vagy délnyugati áramlással Észak-Afrika és a Mediterráneum felől nagyon meleg légtömeg érkezik, miközben egy erős anticiklon csökkenti a légmozgást és gátolja a frontok érkezését, a Kárpát-medencében több napon át fokozódhat a hőség. A medencejelleg azonban önmagában nem hoz létre hőkupolát. Ehhez nagyobb léptékű európai légköri helyzet szükséges: tartós magasnyomás a magasabb légrétegekben, blokkoló áramlási kép és megfelelően meleg légtömeg. Éppen ezért egy ilyen esemény nem jósolható meg pusztán abból, hogy Magyarország a Kárpát-medencében helyezkedik el.
A száraz talaj tovább erősítheti a forróságot
Van azonban még egy tényező, amelyet 2026-ban nem lehet figyelmen kívül hagyni: az aszály. A HungaroMet nyári agrometeorológiai értékelései szerint az ország nagy területeit súlyos szárazság érintette, és az öntözetlen kukorica állapota egyes térségekben már a 2022-es aszályos évnél is rosszabb képet mutatott. A kiszáradt talaj kevesebb energiát fordít párologtatásra, így a napsugárzás energiájának nagyobb része közvetlenül a felszín és a levegő melegítésére fordítódhat. Ez megfelelő időjárási helyzetben tovább erősítheti a nappali hőséget. Egy-egy heves zivatar pedig nem feltétlenül oldja meg az aszályt. A kiszáradt talaj sok esetben nem képes gyorsan elnyelni a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, ezért annak egy része elfolyhat.
A hétvégi front sem biztos, hogy mindenhol elegendő esőt hoz
A szombatra várt hidegfronttal záporok és zivatarok érkezhetnek, ám a csapadék ezúttal sem oszlik el várhatóan egyenletesen. Egy település komoly felhőszakadást kaphat, miközben néhány kilométerrel arrébb alig hullik eső. Aszály szempontjából ez nem ugyanaz, mint egy több napon át tartó, csendes, országos eső. A HungaroMet korábbi agrometeorológiai elemzései is többször hangsúlyozták, hogy a záporos, zivataros csapadék csak kisebb térségekben képes érdemben javítani a talaj nedvességi állapotát, miközben nagyobb területeken továbbra is fennmaradhat a vízhiány.
Egyre több a hőhullámos nap Magyarországon
Arra nincs tudományos alap, hogy bármely egyedi szeptemberi meleg időszakot automatikusan az éghajlatváltozás számlájára írjunk. A hosszú távú tendencia azonban Magyarországon egyértelmű. A HungaroMet 1901 és 2024 közötti adatai alapján a XXI. század kezdete óta országos átlagban több mint kilenc nappal nőtt a hőhullámos napok éves száma. A szolgálat ebben az elemzésben azt a napot tekinti hőhullámosnak, amikor az országos napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A változás ráadásul nem egyformán érinti az országot. A középhegységek egy részén kisebb, az Alföld déli térségében és a Duna középső szakasza mentén viszont 15–17 napos növekedést mutat a hosszú távú trend. 2024-ben országos átlagban 36 hőhullámos napot regisztráltak. Vagyis a szélsőséges hőség nem minden évben ugyanott és ugyanúgy jelentkezik, de a hosszú távú trend egyre nagyobb hőterhelés felé mutat.
Ettől még nem következik, hogy az egész szeptember forró lesz
Ez talán a legfontosabb különbség az időjárás és az éghajlat között. Attól, hogy Magyarország éghajlata melegszik, és a hőhullámos napok száma emelkedik, egy adott szeptember még lehet hűvös, változékony vagy csapadékos is. Ugyanígy egy szeptember elején jelentkező 33–35 fokos rövid hőség sem bizonyítja önmagában, hogy az egész hónap rekordmeleg lesz. Az ECMWF hosszabb távú előrejelzései ezért valószínűségekkel dolgoznak. A szub-szezonális modell 101 ensemble-tagból álló rendszerrel készít heti hőmérsékleti anomália-előrejelzéseket, vagyis egyszerre sokféle lehetséges légköri fejlődést vizsgál. Minél közelebb kerülünk szeptember első hetéhez, annál pontosabban látszik majd, hogy a most még lehetséges melegedésből valóban újabb hőhullám lesz-e.
Mi kellene egy újabb komoly szeptemberi hőhullámhoz?
Ehhez több légköri feltételnek egyszerre kellene teljesülnie. Először is tartós déli vagy délnyugati áramlásra lenne szükség, amely Észak-Afrika és a Földközi-tenger térségéből nagyon meleg levegőt szállít Közép-Európa felé. Másodszor a magasban egy erős anticiklonnak kellene kiépülnie, amely napokon át távol tartja a hidegfrontokat. Ha ehhez gyenge légmozgás, kevés felhő és száraz talaj társul, a hőmérséklet napról napra tovább emelkedhet. Valódi hőkupoláról pedig akkor beszélhetnénk igazán, ha ez a magasnyomású rendszer nem mozdulna el gyorsan, hanem blokkoló helyzetben több napon keresztül ugyanazt a térséget érintené. Jelenleg azonban még nincs elegendő előrejelzési bizonyosság ahhoz, hogy kijelentsük: szeptemberben pontosan ez fog történni.
40 fok szeptemberben? Jelenleg semmi nem utal rá
A 2026-os nyár rekordjai után érthető, ha sokan azt kérdezik, megismétlődhet-e szeptemberben a június végi 40–42 fokos forróság. Az augusztus 24-én rendelkezésre álló előrejelzések alapján erre most semmi sem utal. A következő, nagyobb biztonsággal előrejelezhető hőhullám péntek környékén tetőzhet, amikor 32–38 fok közötti maximumok várhatók. Ezt szombaton hidegfront követi, vasárnap pedig már 25–30 fok körüli értékek szerepelnek a HungaroMet prognózisában. Az ezt követő szeptemberi időjárás már bizonytalanabb. Egy újabb felmelegedésből ismét lehetnek 30 fok feletti napok, de 40 fok közeli szeptemberi extrém hőség vagy újabb, hosszú hőkupola jelenleg nem szerepel olyan előrejelzésben, amely biztos eseményként kezelhető lenne.
Az ősz tehát megérkezik – de a nyár még nem biztos, hogy távozik
A meteorológiai naptár szerint augusztus 31-ével véget ér a nyár. Az időjárás azonban idén sem feltétlenül követi majd ezt az éles határvonalat. A következő napokban ismét fokozatosan melegszik az idő, pénteken helyenként 38 fok is lehet, majd a hétvégén hidegfront hozhat átmeneti lehűlést. Vasárnapra 25–30 fok közé süllyedhet a hőmérséklet, de ez még nem zárja ki, hogy szeptember első felében újabb nyárias időszak alakuljon ki. A döntő kérdés az lesz, mi történik a hétvégi front után. Ha gyorsan ismét délnyugatira fordul az áramlás, és tartós anticiklon épül ki Közép-Európa fölött, szeptemberben még visszatérhet a kánikula. Ha viszont egymást követik az atlanti frontok, a 30 fok feletti idő már csak rövidebb epizódokban bukkanhat fel. A jelenlegi adatokból tehát a legpontosabb következtetés ez: az igazi ősz kezdete még nem látszik biztosan, a szeptemberi 30 foknak van realitása, újabb rendkívüli hőkupolát viszont egyelőre nem jeleznek biztosan a modellek.
