Új szakaszba lépett az Eximbank korábbi ügyleteinek vizsgálata. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája hivatalosan is közölte, hogy hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárás indult, a nyomozók pedig már több ezer oldalnyi dokumentumot foglaltak le. A lépés azután történt, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium az Eximbank átvilágítása nyomán négy ügyben tett feljelentést.
A rendőrség tájékoztatása szerint a minisztérium parlamenti államtitkára még július közepén fordult a hatósághoz. A feljelentések alapját az Eximbank korábbi működésének átvilágítása során feltárt adatok adták. Az NNI ezt követően rendelte el a büntetőeljárást, amely jelenleg még bizonyítékgyűjtési szakaszban van.
Augusztus 31-én azonban már konkrét hatósági intézkedésre is sor került: több ezer oldalnyi iratanyag került a nyomozók kezébe. A dokumentumokat a Gazdasági és Energetikai Minisztériumtól foglalták le, és azok a korábbi belső vizsgálatok során összegyűjtött anyagok. Ezekből próbálhatják most rekonstruálni, hogyan születtek a kifogásolt pénzügyi döntések, és történt-e olyan cselekmény, amely büntetőjogi felelősséget alapozhat meg.
Négy hatalmas ügy került a hatóság elé
A feljelentések mögött nem aprópénzről van szó. Az egyik ügy egy 59 milliárd forintos, a Sofitel szállodához kapcsolódó finanszírozás, egy másik pedig a Duna Aszfalt afrikai projektjéhez kötődő, mintegy 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás. Szintén a vizsgált ügyek között szerepel a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasúti projektjének mintegy 176 milliárd forintos állami finanszírozása, valamint az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós hitel.
Különösen nagy figyelmet kapott a Duna Aszfalt GED Africa projektje. A konstrukcióban az Eximbank és az MFB is részt vett, miközben a projekthez hozzávetőleg 101 milliárd forintos magyar állami kezesség kapcsolódott. A vállalat augusztusban bejelentette, hogy kezdeményezi a projekt finanszírozásához kapcsolódó kötvények lejárat előtti, önkéntes visszaváltását.
Ez azt jelenti, hogy a két állami bankhoz visszakerülhet a mintegy 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás, és az állami kezességből eredő kockázat is megszűnhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a vizsgálat is véget ért. A hatóságoknak továbbra is tisztázniuk kell, hogyan született az eredeti döntés, megfeleltek-e az ügyletek a szabályoknak, és keletkezett-e büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrány.
Nem razzia történt – de a nyomozás már zajlik
Fontos pontosítás, hogy nem az Eximbank székházát rohanták meg a rendőrök, és nem egy látványos rajtaütés történt. A több ezer oldalnyi iratot a minisztériumtól foglalták le, ahol az átvilágítás dokumentumai rendelkezésre álltak. Ettől azonban a fejlemény jelentősége nem kisebb: a rendőrség hivatalosan nyomoz, és már konkrét bizonyítékokat gyűjt.
Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a nyomozás megindítása még nem bizonyítja senki bűnösségét. Jelenleg azt vizsgálják, történt-e hivatali visszaélés vagy hűtlen kezelés, kik hozták a kifogásolt döntéseket, és milyen következményeik voltak ezeknek.
Egy dolog azonban már biztos: az Eximbank átvilágítása után tett feljelentések nem maradtak pusztán politikai bejelentések. A Nemzeti Nyomozó Iroda megkezdte a bizonyítékok begyűjtését, több ezer oldalnyi dokumentumot lefoglalt, és most ezekből próbálhatja összerakni, mi történt a több százmilliárd forintos ügyletek hátterében.
