Nem finomkodott Magyar Péter a bécsi sajtótájékoztatón: az azbesztszennyezés ügyében szerinte nincs helye mellébeszélésnek. A találkozó egyik legfontosabb és legsúlyosabb témája az volt, hogyan kerülhettek azbesztet tartalmazó kövek Magyarországra, miközben az ilyen anyagok forgalmazását elvileg szigorú ellenőrzésnek kellene megelőznie.
Az azbesztügy lett a sajtótájékoztató legkényesebb pontja
Magyar Péter arról beszélt, hogy Ausztriában több olyan bánya is működött vagy működik, ahol természetes módon azbesztet tartalmazó kövek kerültek a kereskedelmi láncba, és ezekből Magyarországra is juthatott. A Magyar Hang beszámolója szerint összesen öt érintett bányáról volt szó, amelyek közül négyet már bezártak, egy azonban még mindig működik.
A magyar miniszterelnök szerint különösen nehezen érthető, hogyan történhetett meg mindez 2025–2026-ban az Európai Unióban, amikor az ilyen termékeknél alapelvárás lenne a szigorú vizsgálat. Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar államnak kármentesítenie kell az érintett embereket és településeket, kerül, amibe kerül.
Greenpeace-feljelentés és régi gyanúk
Az ügy előzményei sem megnyugtatók. A Greenpeace korábban feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen, mert a szervezet feltételezése szerint onnan származhatott az a szennyezett kőzúzalék, amely Szombathelyen és több Vas vármegyei településen is megjelent. A szervezet állítása szerint az osztrák hatóságok akár már 2011 óta tudhattak a bánya azbesztterheléséről.
Magyar Péter szerint most a legfontosabb, hogy egy percig se kerülhessen több szennyezett kő forgalomba. Ennek érdekében hétfőn indul a magyar–osztrák közös bizottság munkája, amely Budapesten, Bécsben és a helyszíneken is vizsgálódik majd. A cél világos: kideríteni, ki tudott a problémáról, mikor tudott róla, és felmerül-e bármilyen korrupciós szál.
Több tízmilliárdos lehet a kármentesítés
Az ügy pénzügyi oldala is súlyos. Magyar Péter szerint a teljes kármentesítés több tízmilliárd forintba kerülhet, de szerinte nem a magyar embereknek kell végül viselniük a terheket. A 444 beszámolója szerint Bécsben külön hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a „szennyező fizet” elvét kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy a felelősséget annak kell viselnie, aki a szennyezést okozta, vagy aki lehetővé tette, hogy az érintett anyagok piacra kerüljenek. Ez politikailag és jogilag is kemény csata lehet, de az már most látszik, hogy olcsó és gyors megoldásra senki ne számítson.
Mit mondott az osztrák kancellár?
Christian Stocker osztrák kancellár a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Ausztriában a közegészségügyi kérdések tartományi hatáskörbe tartoznak, ebben az ügyben pedig Burgenland az érintett. Ugyanakkor jelezte, hogy a bizottság jelentése után kormányfői szinten is foglalkoznak majd az üggyel.
A magyar fél gyors és teljes körű tájékoztatást vár. Magyar Péter ugyan megjegyezte, hogy általában szkeptikus a közös bizottságokkal kapcsolatban, most azonban azt az ígéretet kapta, hogy minden szükséges információt megkapnak. Ez sokat számíthat, mert az ügyben nemcsak egészségügyi, hanem komoly politikai felelősség is felmerülhet.
Gazdasági vita is volt: szóba kerültek a különadók
A találkozó nem csak az azbesztügyről szólt. Christian Stocker azt is világossá tette, hogy Ausztria szeretné, ha Magyarország kivezetné azokat a vállalati különadókat, amelyek osztrák cégeket is érintenek. Az Euronews beszámolója szerint az osztrák kancellár úgy fogalmazott: az osztrák vállalkozásoknak jogállami környezetre és kiszámítható feltételekre van szükségük, ezt pedig a jelenlegi különadók gyengítik.
Magyar Péter válaszában arról beszélt, hogy a Tisza programjában is szerepel az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a magyar és külföldi befektetők számára. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy az azonnali kivezetésre nem tud ígéretet tenni, mert előbb egy hiteles 2026-os költségvetést kell elfogadni. Szerinte adóreformra nem azért van szükség, mert ezt Bécs vagy Brüsszel kéri, hanem mert Magyarország érdeke a tisztább gazdasági környezet.
Budapesti V4-csúcsot kezdeményezne
A bécsi látogatásnak külpolitikai üzenete is volt. Magyar Péter bejelentette, hogy június végére budapesti visegrádi csúcstalálkozót kezdeményez. Ha a másik három V4-es ország is támogatja, akkor a magyar fél szívesen látná az együttműködés bővítésére nyitott osztrák kancellárt is.
Ez beleillik abba a regionális politikai irányba, amely szerint a térség országai akkor tudnak nagyobb súllyal fellépni Brüsszelben, ha nem egymás ellen, hanem közösen keresik az érdekeik érvényesítésének módját.
A fő kérdés most már az: ki vállalja a felelősséget?
A bécsi út egyszerre szólt diplomáciáról, gazdasági vitákról és egy súlyos környezeti-egészségügyi krízisről. A legerősebb üzenet mégis az volt, hogy az azbesztügyet a magyar kormány láthatóan nem akarja elsikálni, és kész pénzt, szakértői munkát és politikai nyomást tenni az ügy mögé.
Most minden szem a hétfőn induló közös bizottságra szegeződik: gyorsan kiderülhet-e, hogyan kerültek azbeszttel szennyezett kövek Magyarországra, és végül ki fizeti meg a hatalmas számlát? Ön szerint lesz valódi felelőse az ügynek, vagy ez is elhúzódó politikai játszmába fullad?
