Sulyok Tamás egyértelmű üzenetet küldött: nem enged a politikai nyomásnak, és nem készül távozni a Sándor-palotából. Miközben Magyar Péter határidőt szabott a lemondására, a köztársasági elnök inkább a hivatalban maradásról és a csíksomlyói részvételéről beszélt – ezzel új szintre emelve a körülötte zajló politikai vitát.
Sulyok Tamás: nincs alkotmányos oka a lemondásnak
Sulyok Tamás az Indexnek adott hosszú interjúban világossá tette, hogy nem lát sem alkotmányos, sem jogi indokot arra, hogy lemondjon. Az államfő hangsúlyozta: az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére tett esküje köti, méghozzá nemcsak a mindenkori többséghez, hanem a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez is.
Az elnök szerint lehet politikai vita arról, hogyan kellene értelmezni vagy újradefiniálni a köztársasági elnöki hatásköröket, ám ez önmagában nem teremt olyan helyzetet, amely indokolná a távozását. Ezzel lényegében lezárta azt a találgatást, hogy önként félreállhat-e a rá nehezedő politikai nyomás miatt.
Sulyok álláspontja szerint a köztársasági elnöki tisztség nem napi politikai bizalmi pozíció, hanem közjogi méltóság, amelyet nem az aktuális erőviszonyok alapján kell betölteni vagy elhagyni. Korábban a Sándor-palota a Telex megkeresésére is hasonló választ adott: az államfő jogállását és hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény rendezi.
Magyar Péter határidőt adott, de Sulyok kitart
A politikai nyomás ettől még egyáltalán nem enyhült. Magyar Péter az Országgyűlés alakuló ülésén ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, és május 31-ig adott határidőt számára.
Az Index-interjú alapján azonban a köztársasági elnök álláspontja ezen a ponton sem mozdult: hiába a nyílt politikai követelés, Sulyok nem készül visszavonulni. Úgy látja, a mostani vita részben arról szól, hogy egyes politikai szereplők újraértelmeznék a köztársasági elnöki intézményt, ezt pedig alkotmányos keretek között lehetségesnek tartja – de nem úgy, hogy emiatt neki távoznia kellene.
Az államfő arról is beszélt, hogy a miniszterelnökkel folytatott egyeztetései tárgyszerűek és őszinték voltak, de a lemondás kérdésében nincs változás. Magyarán: a politikai nyomás erős, de az elnök egyelőre mozdíthatatlannak tűnik.
Nem zavarta, hogy lehagyták a képekről
Az interjú egyik figyelemfelkeltő része az volt, amikor szóba kerültek azok a miniszteri kinevezésekhez kapcsolódó fotók, amelyekről Sulyok Tamást látványosan lehagyták. Sokak szerint ez egyértelmű politikai üzenet volt, az államfő viszont azt mondta, nem élte meg kellemetlen helyzetként.
Szerinte a köztársasági elnök feladata a kinevezési aktus végrehajtása, és a fotók vagy személyes benyomások nem befolyásolják a közjogi döntéseit. Ez a hozzáállás jól mutatja, hogy Sulyok igyekszik a nyilvános politikai gesztusokat nem személyes sértésként kezelni.
Persze a közvélemény ezt nem feltétlenül látja ennyire higgadtan. A politikában ugyanis a képek, a gesztusok és még a hiányok is gyakran legalább akkora súllyal bírnak, mint a kimondott mondatok.
Gyermekvédelmi ügyekben is megszólalt
Sulyok Tamást a gyermekvédelmi ügyekről is kérdezték, ami különösen érzékeny pont a vele szembeni kritikák között. Az államfő azt mondta, közleményben fejezte ki szolidaritását az áldozatokkal, ugyanakkor a folyamatban lévő hatósági eljárások miatt nem tartotta helyesnek az aktívabb államfői fellépést.
Ez a megszólalás várhatóan nem csillapítja a bírálatokat, hiszen a kegyelmi ügy és a gyermekvédelmi botrányok után sokan erősebb erkölcsi állásfoglalást vártak volna a köztársasági elnöktől. Sulyok azonban jogászi logikával érvel: szerinte az államfő akkor léphet fel hangsúlyosabban, ha az intézményrendszer működésében rendszerszintű zavar keletkezik.
Lemondás helyett Csíksomlyóra készül
Miközben a belpolitikai feszültség egyre erősebb, Sulyok Tamás nem visszavonulásra készül, hanem újabb nyilvános megjelenésre. A Maszol beszámolója szerint részt vesz a csíksomlyói pünkösdi búcsún, amely Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb katolikus zarándoklata.
A szervezők idén mintegy 300 ezer zarándokot várnak a csíksomlyói nyeregben tartott szentmisére. Timár Sándor Asztrik atya a Maszolnak arról beszélt, hogy a ferences rend részéről mindig csak egy hivatalos meghívott van, a szabadtéri szentmise szónoka, mindenki mást zarándokként várnak. Ez alapján Sulyok részvétele elsősorban vallási és szimbolikus gesztusként értelmezhető, nem hivatalos politikai eseményként.
Az államfő tavaly is ott volt Csíksomlyón, akkor közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Többszázezer magyar szív együtt dobbant. Csíksomlyó.” Erdélyi látogatásán több települést is felkeresett, köztük Gyimesfelsőlokot, Gyimesbükköt és Parajdot.
Két szálon fut tovább az ügy
A következő napokban láthatóan két párhuzamos történet alakítja majd a közéleti napirendet. Az egyik politikai: mi történik, ha Sulyok Tamás a megadott határidőig sem mond le. A másik szimbolikus: mit üzen az, hogy az államfő a belpolitikai vihar közepén Csíksomlyón jelenik meg, méghozzá zarándokként.
Egy biztos: Sulyok Tamás maradni akar, Magyar Péter viszont továbbra is a távozását követeli. A kérdés már csak az, meddig maradhat együtt egy új politikai erőtér és egy korábban megválasztott köztársasági elnök. Ön szerint ez a vita jogi, politikai vagy inkább szimbolikus síkon dőlhet el?
