Több mint két év hallgatás után megszólalt Schanda Tamás a kegyelmi ügyről, és amit mondott, az új megvilágításba helyezi az egész botrányt. Novák Katalin egykori kabinetfőnöke szerint ugyanis Balog Zoltán nem egyszerűen véleményt mondott, hanem határozottan lobbizott K. Endre kegyelméért. A megszólalás azért különösen súlyos, mert eddig sok kérdésre nem volt egyértelmű válasz arról, hogyan született meg a döntés a Sándor-palotában.
Schanda Tamás megtörte a csendet
A 24.hu kérdéseire válaszolva Schanda Tamás megerősítette, hogy Balog Zoltán intenzíven próbálta meggyőzni a köztársasági elnöki hivatalt arról, hogy K. Endre ártatlanul ítélték el. Schanda úgy fogalmazott: Balog volt az, aki „határozottan és nyomatékosan kérte”, hogy Novák Katalin adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
A volt kabinetfőnök azt is egyértelművé tette, hogy más részről nem érkezett ilyen javaslat a Sándor-palotához. Ez a kijelentés különösen fontos, mert hosszú ideje találgatások övezték, pontosan honnan és milyen nyomásra kerülhetett napirendre az ügy.
Nem ajánlották a kegyelmet, mégis megszületett a döntés
Schanda szerint sem ő, sem a kegyelmi ügyekkel foglalkozó hivatali részleg nem támogatta K. Endre kegyelmének megadását. Elmondása alapján ez összhangban volt Varga Judit javaslatával is, vagyis a hivatalos szakmai álláspont nem a kegyelem irányába mutatott.
Mégis elkészült kétféle változat az elnöki aláírásra. Schanda ezt azzal magyarázta, hogy amikor a hivatalos javaslattal ellentétes tanácsadói vélemény is érkezik, akkor az államfőt mérlegelési helyzetbe kell hozni. Ennek nyomán a Sándor-palota jogi csapata pozitív és negatív döntési változatot is Novák Katalin elé terjesztett.
A nyilvánosságra került dokumentumok szerint Novák végül az elutasító határozatot áthúzta, a kegyelmet biztosító verziót pedig dátumozta, lepecsételte és aláírta. Ez az eljárás azért is vált hangsúlyossá, mert a közzétett iratok alapján a szokásos gyakorlattól eltérő módon zajlott a döntés előkészítése.
A pápalátogatás miatti nyomás is közrejátszhatott
Schanda Tamás arról is beszélt, hogy a pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések idején jelen volt az elnöki aláírásnál. Elmondása szerint Novák Katalin akkor elfogadta Balog Zoltán meggyőződését, miszerint K. Endre igazságtalan büntetésben részesült.
A volt kabinetfőnök utólag hibának nevezte, hogy a közelgő pápalátogatás miatti időnyomásban nem járták körül alaposabban az ügyet, és nem volt elég tér a különböző vélemények ütköztetésére. Szavai szerint nem előzte meg külön egyeztetés a K. Endre-ügyben hozott döntést, inkább az volt a cél, hogy az összes folyamatban lévő, illetve várható ügyben egyszerre szülessen döntés.
Ez azért is súlyos részlet, mert arra utal, hogy egy rendkívül érzékeny ügyben nem a legnagyobb körültekintéssel jártak el, miközben a következmények később az egész magyar közéletet megrázták.
Novák máig nem adott magyarázatot
A Sándor-palotán belül Schanda szerint egészen 2024. február 2-ig, a botrány kirobbanásáig semmilyen érdemi reflexió nem történt az ügyre. Közben a most nyilvánosságra hozott dokumentációból egyre pontosabban kirajzolódik, hogyan jutott el a kegyelmi döntés az aláírásig.
Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy Novák Katalin személyesen miért döntött a kegyelem mellett. A volt köztársasági elnök máig nem adott részletes magyarázatot arra, miért írta alá a K. Endrére vonatkozó határozatot.
Balog szerepe újra a figyelem középpontjába került
A kegyelmi botrány kirobbanása után hamar felmerült Balog Zoltán neve, és a Direkt36 korábbi tényfeltárása is arra jutott, hogy ő lobbizhatott a kegyelemért. Balog ezt korábban részben el is ismerte, amikor arról beszélt: olyan tanácsot adott Novák Katalinnak, „amit nem kellett volna”.
Később azt is elmondta, hogy K. Endrét eredetileg nem is ismerte, hanem a férfi felesége kereste meg, és ezután próbált segíteni. Balog szerint aránytalannak tartotta a büntetést, sőt úgy fogalmazott: nem túlzó azt állítani, hogy ő járta ki a kegyelmet.
Most azonban Schanda Tamás megszólalása új súlyt ad ezeknek a korábbi kijelentéseknek. Míg Novák Katalin és Varga Judit a botrányba belebuktak, Balog Zoltán jóval enyhébb politikai következményekkel vészelte át az ügyet: lemondott ugyan zsinati elnöki tisztségéről, de püspök maradt.
Politikai következmények is jöhetnek
Az ügy most ismét komoly politikai hullámokat vethet. Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője bejelentette, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik, amely a kegyelmi ügy felelőseinek szerepét tárhatná fel.
Magyar Péter pedig péntek reggel arra szólította fel Novák Katalint, hogy mondja el, kapott-e bármilyen utasítást vagy kérést az Orbán család részéről a kegyelem megadására. Ez már egy újabb, politikailag rendkívül kényes szálat nyithat meg az ügyben.
Egy botrány, amely még mindig nem zárult le
A kegyelmi ügy több mint két éve robbant be a közéletbe, és bár a közvetlen politikai következmények gyorsan bekövetkeztek, a teljes történet még most sem ismert minden részletében. Schanda Tamás nyilatkozata most újabb fontos mozaikdarabot tett a képbe: eszerint a kegyelem mögött nem szakmai támogatás, hanem egy erőteljes tanácsadói lobbi állhatott.
A legnagyobb kérdés viszont továbbra is ugyanaz: miért döntött végül Novák Katalin a kegyelem mellett, ha a hivatalos javaslatok nem ezt támogatták? Ön szerint kiderülhet még a teljes igazság?
